Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)
23 Magánjog bir s a határidő folyásának szünetelése nem állapitható meg1 vétlen mulasztás vagy az ügyvéd hibája alapján és nem foglalhat c tekintetben helyet a törvénykezési rendtartásban engedett igazolás sem, hanem csupán a kérelem előterjesztését gátló erőhatalom vagy cselekvőképtelenségnek az eljárás rendjén bebizonyított esete vehető figyelembe. C. 1903. szept. 10. 4305. Gr. VII. 87. 1. Ellenkezik ezzel C. 1899. nov. 16. 4099. sz. határozata, amely szerint a pártfogó ügyvéd kirendelése miatti kérelem oly gátló ok, mely a kereset késő beadását indokolttá teszi. Gl. II. 1. 103. és Dt. III. f. XVI. 83. 1. 247. A H. T. 83. §-ának az a rendelkezése, hogy a keresetet attól a naptól számitandó hat hó alatt lehet megindítani, melyen a büntető ítélet a házastárs tudomására jutott, kifejezetten a 79. §. és a 80. §. d) pontjának eseteire vonatkozik; e hat havi határidő a 78. §. esetében nem a jogerős Ítélet keletkezésétől nyert értesülés, hanem •magának a sérelmes cselekmény elkövetésének napjától veendő számításba. C. 1902. márcz. 6. 7769. Gl. TT. 1. 100. Gr. VII. 86. és 87. 1. 248. Habár a per folyamán a 83. §-ból meritett kifogás nem tétetett, ez a szakasz hivatalból is alkalmazást nyer; mert a bíróságok hivatalból is őrködni kötelesek a közérdeket is érintő házasságok fentartása felett. C. 1897. szept, 30. 3786. Gl. II. I. 101. Gr. VII. 88. 249. A házassági tartozás teljesítésének következetes megtagadására alapított bontó kereset legkésőbb az elhagyástól számitandó 6 hó alatt évül el. C. 1901. febr. 5. 6407. Gr. VII. 88 1. és Gl. II. 1. 99. 250. A törvény hatályba lépte előtti tényekre alapított kereseti jog elévülési határideje a törvény hatályba lépte napjától számitandó. C. 'l897. szept. 5. 1948. Gl. II. 1. 102. 251. Ha a per során az a körülmény megvitatva és felderítve nem lett, hogy felperes nem volt-e a kereset megindításában a H. T. S3. §-ának 2. bekezdése szerint gátolva, az ítélet feloldandó, mert e nélkül arra nézve, hogy felperes kereseti joga elenyészett-e, alaposan határozni nem lehet. C. 1897. szept. 30. 3786. Dt. III. f. X. 95. 252. Azon bontási ok, melyre vonatkozólag a kereseti josr elévült, a II. T. 84. §-ának rendelkezésénél fogva minden esetre más bontó ok támogatására szolgál. C. 1905. szept. 16. 3889. Gr. XII. 594. V. ö. C. 1897. decz. 21. 6522. Gl. II. 1. 104. és Dt. III. f. X. 127. 252/a. Habár megállapítható is az, hogy alp. a felp.-t gyalázó szavakkal illette és feslett életmód folytatásával gyanúsította, alp.-nek házastársi kötelességszegései még nem fogadhatók el alperes ellenében bontó okul az 1894: XXXI. t.-cz. 82. és 83. §-ai értelmében, mert az alperesnek házastársi kötelességszegései az együttélés idejében fordultak elő, minélfogva alperesnek fent megjelölt kötelességszegései a 84. §. értelmében csak olyan bontó oknak támogatásaként volnának figyelembevehetők, amelv a felperes által előidézett különélés után merült fel. C. 1904. ánr. 13. 1849. Gr. X. 55. 1. 252/b. Alp.-nek az a ténye, mely szerint a házassági életközösség tartama alatt az éjjelek nagyobb részét a közös lakáson kivül töltötte, a házasélet folytatása következtében önálló bontó dk lenni megszűnt és csakis a felbontás iránti kérelem támogatására szolgál. (H. T. 82. és 84. §.) C. 1904. szept. 22. 3685. Gr. X. 55. 1. 252/c. A II. T. 85. §. 3. bek. értelmében viszonkereset nélkül felperes csak abban az esetben nyilvánítható vétkesnek az eme törvényhelyen megjelölt egyéb feltétel fenforgása mellett is, ha alperes a felperes vétkessé nyilvánítását a per folyamán kéri, az elsöbiróság ítélete ellen közbevetett felebbezésében előterjesztett kérelem, mint elkésett, figyelembe nem vehető. C.