Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

28 Magánjog sem a kötelék felbontásának, sem a kötelék felbontása nélküli tényleges különélésnek fenntartására, hanem a házasság lényegével ellenkező visszás állapot megszüntetésére van hivatva. C. 1898. febr. 5. 2734/97. Gr. VII. 71. 1. 226/a. Alp.-nek tettlegességekben is nyilvánuló durva bánásmódja miatt és mert még a kenyeret is elzárta felperes elöl, ez utóbbi megélhetése végett volt kénytelen alperest elhagyni és szolgálatba állani. Az életközösségnek ekként alperes hibájából lett megszüntetése után pedig alperes egy idegen nővel ágyassági viszonyt folytatott: a felsoroltak következtében a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a további életközösség felperesre nézve elviselhetetlen. C. 1904. ápr. 19. 8999. Gr. X. 53. 1. Szerzetesi rendbe lépés bontó okot képez. C. 1902. febr. 28. 644. Gr. VII. 73. 1. 227. Azon körülmény, hogy a férjét elhagyott alperesnő kifejezetten kijelentette, hogy férjétől szabadulni kivan és a pernek befejezése előtt ismeretlen helyre távozott, 'bontó okul szolgál. C. 1902. szept. 30. 6221. Gr. VII. 73. 1. 228. A H. T. 80. §-ára alapított bontó perekben az ágytól és asztaltól való különélés, ha bontó ok jelenségei forognak fenn, mindenkor elrendelendő. C. 1902. márcz. 20. 349. Gr. VII. 73. 1. 229. A H. T. 80. §-ában felhozott bontó okok mind viszonylagosak s csak akkor szolgálnak alapul a házasság felbontására, ha a 80. §. utolsó bekezdése szerinti szigorító feltétel fennforog. C. 1902. jan. 9. 5592. Gr. VII. 74. 1. V. ö.: B. 1898. május 11. 2351. Gr. VII. 78. L és Dt. HL f. XII. 21. 230. A nő oly mérvű iszákossága, hogy huzamos időn át majdnem naponta eszméletlenül hevert az utczán, az erkölcstelen lélet megátalkodott folytatását megállapítja. C. 1902. nov. 13. 4402. Gr. VII. 76. 1. 231. Durva bánásmód, ismételt tettleges bántalmazás, kicsapongó életmód, zsaroló levelek írása, bujakórnak a házastársba való átvitele, pénzért való zaklatás a H. T. 80. §. a) és c) pontjaiban meghatározott bontó okot képezik. C. 1899. okt. 24-én. 5595. sz. Gr. VII. 71. 1. V. ö.: C. 1895. decz. 10. 8546. Dt. III. f. IV. 76. 232/a. Felbontatott a házassági kötelék a H. T. 80. §. a) pontja alapján, mert alperes külföldre távozott, ismeretlen helyen tartózkodik, hírlapi idézés után sem jelentkezeti; és adat nem fordul elő, hogy alperes nejéről gondoskodnék, sőt állandó távolléte a házastársi kötelességeinek szándékos megsértése. C. 1901. okt. 23. 3912. Gr. VII. 76. 1. 232/b. A nő a férjét, ha az önként más világrészbe teszi át lakhelyét, rendszerint követni nem köteles. Kiköltözése a házassági életközösségnek a házasság czéljaival össze nem egyeztetíhető megszakítását vonja maga után. C. 1906. máj. 9. 10.103/905. I. Gr. XIII. 590. Azonos : C. 1907. jul. 1. 1113. Gr. XIV. 965. 233. Az ágy- és asztaltól különélést elrendelő ítélet csupán békítési kísérletet képez és ennélfogva ennek az ítéletnek oly joghatály nem tulajdonitható, mely a bontó ok fenforgása iránt elővélelmet állapitana meg és következményül vonná a házasság felbontását. A közjogi természetű bontó perekben a beismerés egymagában bizonyítékul nem szolgálhat. B. 1898. május 11. 2351. Gr. Vn. 78. 1. 234. Szellemi korlátoltság és az, hogy ebből folyói ag a házasfél kellő kereső képességgel nem bir, a házastársi kötelesség megsértését nem képezi. C. 1902. okt. 30. 4009. Gr. VII. 81. 1. 234/a. A lakás felett a férj mint családfő bir rendelkezési joggal s annak akarata ellenére a lakásban szorosan vett családtagjain kívül más egyének nem tartózkodhatnak, miután alp. az által, hogy anyjától és