Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 163 Öröklés az egyházi személyek utánAz egyházi személyek után való öröklésre nézve a közönséges magánjogi szabályoktól eltérő külön szabályok állanak fenn. C. 1900 november 21. 7122. sz. lásd alább is. Gr. VII. 430. 1. Az alsóbbrendű róm. kath. papok hagyatéka egyharmadrészben az egyházra, egyharmadrészben a vérrokonokra és egyharmadrészben a szegényekre száll. C. 1902 deez. 9. 6797. sz. Gr. VII. 430. 1. Az alsóbbrendű róm. kath. papok után való öröklésre nézve fennálló különleges jogszabályok csak az illető papi személyek által élvezett egyházi javadalom jövedelméből szerzett vagyonra, de nem egyszersmind olyan vagyonra is vonatkoznak, amit azok szüleik vagy mások után örököltek. C. 1901 szept. 12. 7203. sz. Gr. VII. 431. 1. Az alsóbbrendű papok hagyatékából a szegényeknek járó és 1000 koronát meghaladó (egyharmad) örökrésznek hovaforditása iránti rendelkezés a fennálló és törvényes erővel biró legfelsőbb elhatározások s a volt helytartótanácsnak 1816 október 6-án és 1819 augusztus 24-én kelt rendeletei értelmében nem a biróság, hanem a kormányhatóság hatáskörébe tartozik: mi végből ahhoz jelentés teendő, ezekhez képest ebben a tárgyban perreutasitásnak nincsen helye. Minthogy pedig a belügyminisztérium képviseletében a közalapítványi igazgatóság, mint az örökhagyó hagyatéka rendezésére folytatott eljárásban résztvett fél, az ez ügyben keletkezett birói határozatok kézbesítésével értesitést nyer, az érintett tárgyról még a vallásügyi minisztériumhoz is külön jelentéstétel iránt kell intézkedni. C. 1901 május 24. 1918. sz. Gr. VII. 432. 1. A volt erdélyi nagyfejedelemség területén a Kollonich-féle egyezmény soha sem birt érvénynyel s az ott fennálló jogszabályok értelmében a gör.-kath. lelkészkedő nős pap ingó vagyona, tekintet nélkül annak eredetére, arra az egyházra száll, melynél elhalálozása idejében alkalmazva volt. C. 1901 okt. 22. 7642. sz. Gr. VII. 432. 1. Az ünnepélyes fogadalmat tett szerzetesek vagyonában a vérrokonok öröklési joggal nem birnak. C. 1314/1900. sz. C. 1900 nov. 21. 7122. sz. Gr. VII. 433. 1. A Rescriptum Declaratorium Illyricae Nationis czim alatt kibocsátott legfelsőbb leirat 7., 8., 12., 28., 29. és 30. pontjaiban foglalt rendelkezések szerint a mindenkori érsek elhaltával az illető javadalomban jelentkező és általa beruházott szükséges gazdasági felszerelés a javadalom állagává válik és haszonélvezete az utódra száll; ez a vagyonháramlás a hitelezőkkel szemben másnak, mint az örökösödés jogi természetével birónak nem tekinthető. II. RÉSZ. A végrendelkezési jog általános szabályaihozVégrendelkezési képességgel csak a törvényes kort (12 évet) betöltött egyén bir. C. 1875 febr. 8. 635. Gr. VII. 431. 1. C. 1892 márcz. 10. 7008/91. Gr. VII. 434. 1. Gl. III. 180 1. A korlátlan rendelkezési jog a kiskorúakat törzsvagyonukra nézve csak végrendelet alakjában illeti meg bizonyos előfeltételek fennforgása mellett és az az öröklési szerződésekre ki nem terjeszthető. C. 1904 február 17. 3934/903. Gr. X. 81. 1. Tizennyolcz éven alóli kiskorú kiváltságos magánvégrendelet tételére képességgel nem bir. Curia 1886 márcz. 31. 8099/1885. Gl. III. 181. 1. A puszta együgyűség és a szellemi korlátoltság nem zárja ki a végrendelkezési képességet, ezt csak az elmezavar, vagyis az ész hasz11*