Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 141 azon jogokkal és kötelezettséggel hir, mint a törvényes házasságból származó gyermek, ennélfogva öt az örökbefogadó után a törvényes örökösödési jog is megilleti. C. 421 S/1891 sz. L. az egész érdekes határozatot alább a végrendelet megtámadásával. Gr. VII. 338. 1. A végrendelet nélkül elhalt anya hagyatékára nézve a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazó lét ezése esetében is van törvénves örökösödési joga. (A kir. Curia 79. sz. polg. dötvényt.) C. 1906 nov. 9. Gr. XIII. 443. 1. Az örökbefogadott gyermek az örökbefos-adó szülő után ennek törvényes leszármazóival egyenlő módon örököl. C. 1898. ápr. 13. 2201., C. 1889 október 22. 2065., C. 1901 márczius 27. 4872/1900. sz. C. 1879 július 21. 6581. Curia 7801/1888. sz. Gr. VII. 338. 1. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülő oldalági rokona után törvényes öröklési joggal nem fór. C. 1893. okt. 19. 2074/1893. sz. C. 2242/1888. sz. Gr. VII. 339. 1. \ GL III. 85. 1. Az örökbefogadónak szülői és örökbefogadott gyermek közt rokonság nem létesül és igy családjogi viszonyon alapuló követeléseket, mint aminő a törvényes osztályrész is, az örökbefogadott szülői után nem érvényesítheti. C. 1906. márcz. 14. 10.333/904. sz. Gr. XIII. 443. 1. Az örökbefogadás sem az örökbefogadottak között, sem ezek és a törvényes gyermekek között rokonsági (testvéri) köteléket s ennek következtében öröklést meg nem állapit. Az örökbefogadóról az örökbefogadottakra hárult vagyon nem ági, hanem szerzeményi vagyon. A fraternalis divisio egymagában — örökösödési (törvényes vérségi) kapocs nélkül, nem alapja az ági örökösödésnek. C. 1888. decz. ÍL 2242. sz. Gr. VII. 339. 1. A királyi kegyelem által törvényesitett gyermekek öröklés tekintetében a törvényes gyermekekkel egyenlő jogokkal birnak s ez a jog kiterjed nemcsak a szülők, hanem ezeknek jogán az oldalrokonok után való öröklésre is. C. 8206/903. sz. Gr. VII. 339.1. Gr. X. 69.1. (Ez a batározat a magyar jog és az eddigi birói gyakorlat szellemével nyilván ellenkezik.) A törvényes örökösödés alapját a vérközösség képezvén, a házasság tartama alatt született gyermekeknek a házassági viszonynál fogva apának vélelmezendő férj utáni törvényes örökösödési joga is a vérközösséghez és igy ahhoz az előfeltételhez van kötve, hogy a gyermekek valóban a törvényes házasságból származottak legyenek. C. 1905. okt. 3. 4749/1904. Gr. XII. 254. 1. A házasságtörésből nemzett gyermek a törvényes gyermekkel szemben akkor sem bir öröklési joggal, ha utóbb fejedelmi kegyelem által törvényesíttetett. 1880. jan. 20. 11.037. sz. Gr. VII. 341. 1. a) A kir. kegyelem által törvényesite+t gyermek nem bir öröklési joggal apjának öröklött, azaz ági vagyonában. C. 4505/1887. sz. Gr. VII. 342. 1. b) A fogantatás idejekor a szülök oly állapotban nem voltak, hogy összeházasulhassanak (az egyik fél részéről mással fennállott házasság miatt), a későbbi házasság általi törvényesités tehát felperesnőnek, mint az időközben fennállott előbbeni házasságban törvényes gyermeknek öröklési igényét nem gyengitheti. miután ily esetben a törvényesités csak harmadik személyek jogai sérelme nélkül eszközölhető. C. 5320/1871. sz. Gr. VII. 342. 1. A házközösség megszüntetésekor az örökhagyónak jutott ingatlanokra törvényes öröklési joggal csak azok a leszármazók birnak, akik a házközösség megszüntetésekor házközösségi tagokul elismertettek, vagy igényeiket három éven belül sikerrel érvényesítették. C. 4607/1901. sz. Gr. VII. 342. 1. Az 1898 :XII. t.-cz. sehol sem tartalmaz oly rendelkezést, mely által az 1885:XXIV. t.-cz.-nek az öröklés