Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 139 Az öröklési igény elévülése a kiskorú törvényes képviselője vagy gyámja javára a kiskorúval szemben ennek kiskorúságában kezdetét nem veheti és tovább nem folyhat. C. 1000 jun. 13. 1102. sz. Gr. VII. 327. 1. és Gl. III. 46. í. Az elévülési kifogás csak azzal az örökössel szemben nem érvényesíthető, aki az örökség vagy egy részének birtokba vételével a hagyatéki javakhoz való jogát tettleg gyakorolja. C. 2267/1898. sz. Gr. VII. 328. 1. Az öröklési ifény elévülését a perenkivüli hagyatéki eljárás nem szakitja meg. C. 1899. febr. 23. 4413/1898. C. 1900 jun. 25. 2320. sz. Gr. VII. 328. 1. és Gl. III. 45.1. Az öröklési igény elévülését nem szakitja félbe a hagyatéki eljárásnak folyamatba tétele, az öröklési igénynek elismerése azonban félbeszakítja azt s ezzel szemben elbirtoklás kifogása is sikertelen. C. 1900 április 18. 4854/1899. sz. C. 1903 nov. 5. 8271/1902. sz. Gr. VII. 328. 1. Az elévülési kifogás Ítélethozatal előtt a per bármely szakában érérvényesithető. Az elévülési kifogás, per folyamán bármikor érvénvesithető. Curia 9288/1893. sz. Gr. VII. 329. 1. Az ősiségi nyilt parancsnak a jogok elenyésztére vonatkozó rendelkezései hivatalból veendők fi>velembe. C. 4891/1903. sz. Gr. VII. 329. 1. Csupán az osztatlanul és közösen birtokolt örökség iránti igény nem évül el. C. 1895 november 6. 6245/1894. sz. Gl. III. 48. 1. Öröklési igény elévülése az osztrák jog uralmának idejében. 0. 1902 jun. 12. 1234. sz. Gl. III. 47. II. CZIM. Törvényi öröklés. LeszármazóJc öröklése. Törvényi öröklés alapja a vérközösség, ági javakban a vérközösség mellett a jogközösség, végül a házassági viszony s az, aki ez alapok egyikére hivatkozhatik, az a törvényes örökös. C. 5123/1883 sz. Gr. VII. 332. 1. Az érvénytelen házasságból származó- gyermek öröklési joga a házasságon kivüli viszonyból született r-ermek öröklési jogával azonos tekintet alá esik. Curia 3067/1901. sz. Gr. VII. 333. 1. Gl. III. 81. 1. A házasságon kivül született gyermek végrendelet nélkül elhalt anyja vagyonában csak akkor örökösödik, ha az anya után törvényes gyermek nem maradt. C. 1884 jan. 9. 3941/1883. sz. Gr. VII. 333. 1. Gl. III. 404. 1. Alperes házasságon kivül születvén, cf^^án saját anyja után bir örökösödési joggal, következően öröklési igényt sikerrel csak az anyja által már megszerzett vagyonra támaszthat, ellenben nem illeti alperest örökrész az anyja családjához tartozó örökhagyónak olyan haírvatékából. melyet anyja az örökhagyónál korábban bekövetkezett elhalálozása miatt meg nem szerezhetett és pedig azért, mert a törvénytelen gyermek az anyai rokonokkal öröklési kapcsolatban nincsen, őt tehát az anyai rokonok hagyatékában az anyára vonatkozó képviseleti jog meg nem illeti. C. 1907. ápr. 16. 1416/906. sz. Gr. XIV. 708. 1. A törvénytelen gyermek anyja után nem öröklő, ha törvényes leszármazók vannak. C. 1904 nov. 22. 3698., C. 1894 szeptember 7. 8964/1893. sz. C. 1885 október 6. 1181. sz. Ellenkező 49012/87. sz. Gr. X. 68. 1. Gl. III. 79. 1. Ellenkező, azonban nem az ideigl. törvényk. szabályokkal, sem jogunk szellemével nem egyező álláspont. A törvénytelen gyermeket anyja jogán ennek törvényes örököseivel szemben is megilleti az öröklési jog. C. 1903 nov. 26. 8583/190ü Azonos: C. 1871 jan. 25. 2494 Gr. VII. 334. 1. Az anya vagvonában törvényes leszármazók léte eseten is a tör-