Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

,130 Magánjog kirendel. C. 3897/1884. sz. Gr. VII. 294. 1. Az alsóbiróságok megszüntették a meghosszabbított kiskorúságot két <>rvosszakértő (elmegy ógyintézeti igazgatók) és számos tanú (köztük a házastárs) vallomása alapján, kik a felperest régen ismerik s ügyei önálló ellátására képesnek tartják. A Curia a szülők ellenkező értelemben tett vallomása és az igazságügyi orvosi tanács azon véleménye alapján, hogy felperes elmebeli állapota nem változott, a keresetet elutasitja. C. 1891 aug. 12. 5178. sz. Gr. VII. 294. 1. A kiskorút az ellene inditott perben nem a biróság által kirendelt ügygondnok — ily gondnok kirendelésének perrendszerüleg helye egyáltalán nem lévén — hanem csakis gyámja vagy az 1877: XX. t.-cz. 30. §-ának a) pontja esetében annak gondnoka képviselheti. E gondnok kirendelése pedig a törvény 31. §-a értelmében nem a biróságot, hanem a gyámhatóságot illeti meg. C. 1885 január 10. 4952/1884. sz. Gr. VII. 294. 1. Gl. II. 1. 413. 1. V. ö.: C. 88. jan. L2. 6384/87. Gl. II. 1. 413. 1. Törvénytelen gyermek tartása iránti perben a kiskorú anyának az atyja — mint természetes és törvényes gyám — felperesként felléphet: nincs tehát ily esetben gondnok kirendelésének helye. Bpesti T. 32293/1885. sz. Gr. VII. 294. 1. Az 1877: XX. t.-cz. 87. és 88. §§-ai értelmében a kiskorúakat esetleg gondnokuk képviseli, a fennforgó esetben pedig felperes alperes képviseletében a közgyámot vonta perbe. Ezen eljárás az 1881: LIX. t.-cz. 39. §-ának i) pontjába ütközvén, az egész eljárást megsemmisiteni kellett. C. 1885 január 29. 8393/1884. sz. Gr. VII. 295. 1. Alaptalan gondnokság alá helyezés költségeiért, ha a megyei tiszti ügyész az árvaszék utasitása és megbizása folytán járt el, az árvaszék az 1877: XX. t.-cz. 293; §-ában megjelölt tartalékalapbeli vagyonával felelős. 0. 1902 aug. I. 5397. sz. Gr. VII. 295. 1. Gl. II. 1. 433. 1. Gondnokság alá helyezési per a telekkönyvben fel nem jegyezhető. C. 1902 október 14. 3736. Gr. VII. 295. 1. A távollevők vagyoni érdekeire felügyeletet gyakorló árvaszék, amennyiben annak szüksége merül fel, a távollevő perbeli képviseletére esetről-esetre jogi képviselőt, gondnokot kirendelhet. G. 1901 febr. 7. 349. sz. Gr. VII. 296. 1. A gondnok a gondnoki kezelése alatt álló ingatlannak külön gyámhatósági felhatalmazás nélkül csak azokat a jövedelmeit jogosult beszedni, amelyek a gondnoki megbizás tartama alatt folynak be. C. 1900 máj. 8. I. G. 149. sz. Gr. VII. 296. 1. A távollét miatt kirendelt gondnok a gondnokoltat a vagyonkezeléssel öszefüggésben nem álló perben képviselni nem jogosult. C. 1897 nov. 17. 6139/1896. sz. Gr. VII. 297. 1. A gondnokság alá helyezés megszüntetése csak annak bebizonyítása után, hogy a gondnokság alá helyezés oka megszűnt, rendelhető el. C. 1902 decz. 22. 7540. sz. Gr. VII. 297. 1. Gl. II. 1. 409. 1. Az oly államban történt gondnokság alá helyezés, melylyel szemben viszonosság áll fenn, a hazai jog területen is joghatályos, s igy az Ausztriában gondnokság alá helyezett egyén terhes jogügyleteket itt sem köthet. C. 1904 január 10. G. 398/903. Gr. X. 24. Magyar állampolgárnak személyiségét érintő perekben Magyarországon végrehajtható Ítéletet csak magyar biróság hozhat. Magyarországon lakással nem biró magyar állampolgár gondnokság alá helyezésére azon törvényszék is illetékes, amelynek területén a gondnokság alá helyezendőnek vagyona van. C. 1904 jul. 18. 5381. Gr. X. 24. 1. Alperes megállapodott a felperessel a tekintetben, hogy mihelyt