Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

126 Magánjai tiszti ügyésznek perelhetési jogo­sultsága kétségbe nem vonható. 1877 :XX. t.-cz. 179., 263. §§. C. 1887. márcz. 30. 1367. sz. Gr. VII. 282. 1. A törvényhatóság ügyésze az árva­széket a törvény alapján képviseli. C. 1890. márczius 24. 1925. Gr. VII. 282. 1. Ha valamely árva-töke határozottan bizonyos árvák tömegéből kölcsö­nöztetett ki, az árvák nagykorúsá­gának elérte után e kötvényre vo­natkozó minden jog és a követelés behajtására az árvatár többé jo­gosítva abban az esetben sincs, ha határozottan ki van a kötvényben téve, hogy a •fizetés az árvapénz­tárnál teljesítendő. T. 14.030/79. Gr. VII. 283. 1. A kiskornak ingatlanainak eladása sza­badkézből gyámhatóságilag csakis a tiszti ügyésznek az 1877 :XX. t.-cz. 179. §-ában előirt meghallga­tása után és oly feltétel alatt en­gedélyezhető, hogy az ingatlanok telekkönyvi átrulházása a jelzálogi tartozások kiegyenlitése, az erről szóló nyugta és törlési nyilatkozat bemutatása és a hátralékos vétel­árnak a gyámhatóságnál történt lefizetése után fog megtörténni. 1877 :XX. t.-cz. 267. §. Ha a gyámhatóság ezen szabályok el­lenére jár el, a gyámhatósági hatá­rozat hozatalában résztvett árva­széki elnök és ülnökök az 1870. évi XLII. t.-cz. 73. §-a alapján az éb'ből eredő kárt a kiskorúaknak megtéríteni kötelesek. Nem menti fel őket ezen kártérítési kötelezett­ség alól az, hogy a kiskorúak gond­noka a határozat ellen felfolyamo­dással élhetett volna,.mert a gyám­hatóság a kiskorúak érdekeit hi­vatalból tartozik megóvni. 1894. október 17. 1724. Gr. VII. 283. A szerződő felek vagy a kiskorúak ér­dekében a gyámhatóság egyolda­lúan csak a szerződés feltételein nem változtathatnak, ellenben a haszonbérbeadók és felügyeleti jo­gánál fogva a gyámhatóság a haszonbérnek mely kézhez leendő fizetése iránt a haszonbérlő hoz­zájárulása nélkül is a haszonbér­leti .szerződéstől eltérően a haszon­bérlőre is kiható hatálylyal ren­delkezhetnek ; következően a gyám­hatóság határozatáának vétele után sem a t. és t. gyám haszon­bér felvételére nincs jogosítva, sem a haszonbérlő fizetés joghatá­lyával a t. és t. gyám kezeihez fizetést nem teljesíthet. C. I. G. 1906. febr. 22. 513/905. G. XI. 2.30. 1. Az 1877 :XX. t.-cz. 137. §-a nem zárja ki azt, hogy az önjoguvá vált gyá­molt a gyámi számadás eredményé­nek és elintézésének érintetlenül hagyása mellett, volt gyámjától an­nak a vagyonnak kiadását, mely utóbbinak kezén maradt, a rendes 32 évi elévülési időn belül köveitel­hesse. C. 1895. ánr. 30. 3499/94. sz. Gr. VII. 283. 1. Gl. II. 1, 429. 1. Az atya kiskorú gyermekének vagyo­nát mint természetes és törvényes gyám számadás nélkül kezeli; en­nélfogva az 1877:XX. t.-cz. 135. §-a vele szemben alkalmazást nem nyer­het; de a kiskorú tulajdonát képező vagyont vévén kezelése alá, annak sértetlen fenntartásáért felelősség őti feltétlenül terheli és ebből folyó­l'ag a nagykorúvá lett gyámolt, il­letve gondnokolt az általános elévü­lési időn belül keresettel fellépni jogosult. Curia 1899 szeptember 21. 5046. sz. Gr. VII. 283. 1. Gl. II. 1. 428. Í. A gyámpénztárba történt fizetés által a vagyon kezelésére hivatott apa irányában szerződési kötelezettsé­geknek eleget tesznek a bérlők, ha erre a gyámhatóság által utasíttat­nak. C. 1899 máj. 16. I. G. 90. sz. Gr. VII. 284. 1. Gl. II. 1. 427. 1. Ha a hitelező a követelése biztositá­sául szolgáló valamely jelzálogról lemond, ez a lemondás magának a követelésnek bármely részéről való lemondásra ki nem terjeszthető és a gyámhatóság az örökhagyótól a kiskorú örökösre hárult terheket a hitelező hozzájárulása nélkül egy­oldalúan meg nem szüntetheti. C.

Next

/
Oldalképek
Tartalom