Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)
Magánjog 117 Abból, h ogy alperes a törvénytelen gyermek anyiának a ^vermek születése előtt megbatározott bavi összeget segélyképen igért, nem lebet következtetni arra, hogy alperes magát a gyermek részére tartás ezimén ugyanily összeg fizetésére kötelezte. C. 1905 jun. 3. G. 194. Gr. XII. 212. 1. G. X. 359. 1. A törvénytelen gyermek tartásdijának követelhetése annyiban, a mennyiben az anyja tartja el gyermekét, az ö igényét képezvén, a mint azt gyámhatósági jóváhagyás nélkül perrel érvényesítheti, épp ugy arról le is mondhat s ily lemondás esetén többé a maga személyében ezt az igényét nem érvényesítheti, ami által azonban, ha a törvénytelen gyermek tartásra szorul, ennek a természetes apával szemben ez iránt törvényen alapuló igénve érintve nincs. C. 1905. szept. 7. G. 84. Gr. XII. 212. 1. Ha az apa a gyermek eltartására ennek egész rövid életében képtelen volt, és az anya az öt magát terhelő anyai törvényszerű kötelezettséget teljesítette, midőn gyermekét felruházta, táplálta, és orvosságot vett neki; ezen költségeinek megtérítését nem követelheti. C. 1905. szept. 27. 8102/904. Gr. XII. 212. 1. Csak a törvény, nem pedig a kötelező ieéret alapján érvényesített tartásdíj követelésénél vehető figyelembe az a jogszabály, mely szerint a gyermek tartásdija iránt más férfi addig nerbe nem vonható, mig a házasságban született gyermek jogerős bírói Ítélettel törvényvénytelen származásúnak ki nem mondatik. A férfi azon kötelező ígéretének, h<~- 'a gyermeket mindig el fogja tartani, más értelme nem lehet, mint hogy addig eltartja, mig a írvermek tartásra szorul, vagyis mig keresetképessé nem válik. C. 1905. decz. 15. I. G. 325/1905. sz. Gr. XII. 213. 1. G. XI. 129. 1. Abból, hogy törvénytelen gyermek anyja a fogamzás időszakában alperesen kivül ismeretlen esrvénnel fürdőben nemileg közösült, jogilag a feslettség következtetendő. C. 1905. ápr. 15. I. G. 687/1904. Gr. XII. 213. 1. G. X. 314. 1. A törvénytelen gyermek természetes atyja holttányilvánitását nem kérheti. C. 1905. okt. 3. 7170. Gr. XII. 213. 1. Köztörvényi gyakorlatunk szerint a házasságon kivül nemzett gyermek és a természetes atya egymásnak nem „rokonai". Bpesti kir. tábla 1905. okt. 5. 8244. Gr. XII. 214. 1. A házasságon kivül nemzett törvénytelen gyermek részére a természetes atya ellen megítélt tartásdijakra vezetendő végrehajtás foganatosítása esetében a végrehajtási törvény 62. §-ának korlátozó rendelkezése alól kivételt megállapító 63. §-ban foglalt rendelkezés nem alkalmazandó. A pécsi ítélőtábla 5. sz. polg. határozata, u. o. A törvényi öröklésnek alapja a vérségi összeköttetés, a vérségi öszszeköttetés pedig a törvénytelen gyermek és anyja közt is fennáll s ugyanezen elven alapszik az a törvényes gyakorlat is, hogy az anyát törvénytelen gyermeke után a törvényi örökösödési jog illeti meg az esetben, ha a törvénytelen gyermek után leszármazó, illetve hitvestárs nem marad. C. 1905 okt. 27. 3537/904 Gr. XII. 214. 1. Az anya vagyonában törvényes leszármazók léte esetén is a törvénytelen gyermeket az örökösödési jog megilleti. C. 1905. szeptember 27. 6059/1904. sz. Gr. XII. 214. 1. Az anya, ki gyermekét maga tartja, mint természetes és törvényes gyám, saját személyében kiskoruságában is jogosítva van a törvénytelen gyermek vélt nemzőjével szemben tartásdíj iránt keresettel fellépni és a tartásdíjról rendelkezni; ha pedig ehhez az anyának joga van, ugy joga van ahhoz is, hogy igényére nézve a gyermeknek vélt apjával szemben lemondó nyilatkozatot tegyen.