Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 105 C. 1885. jun. 25. 4251. Gr. VII. 280. 1. A törvénytelen gyermek tartását és nevelését tárgyazó kötelezettség mindaddig, mig erre nézve a biró­ság nem határoz, az anyát terheli, mihelyt azonban a törvénytelen gyermek nemzőjéül valaki bírói­lag felismertetett, illetve a gyer­mek apja megállapittatott, a tar­tási kötelezettség első sorban az apát terheli, ki is a terhet viselni köteles, ha erre elegendő vagyoni képessége van. C. 1897. ápr. 13. I. G. 43. Gr. VII. 250. 1. Gl. II 1. 369. 1. A törvénytelen gyermek tartási és nevelési költsége első sorban a természetes apát terheli. C. 1897. máj. 21. I. G. 158. 1. Gr. VII. 251. A törvénytelen gyermek tartása első sorban a nemzőt terheli. C. 1899. nov. 24. I. G. 426. Gl. I. 1. 368 1. A törvénytelen gyermek tartási kö­telezettsége törvény szerint első sorban és kizárólag a vélelmezett apa terhére esik. •— Oly általános joggyakorlat, hogy a gyermektar­tási perekben a tartás időtartama az általános birói gyakorlat szerint 14 évet tesz, nincs, hanem azt, hogy valamely gyermek milyen korban válik keresetképessé, a bi­róság esetről esetre belátása sze­rint itéli meg. Curia mint felül­vizsgálati biróság 1904. szeptember 1. I. G. 102/904. Gr. X. 17. 1. A természetes atyának gyermektar­tási kötelezettségén nem változtat sem az, hogy a törvénytelen gyer­mek az anyai nagyszülők gondvi­selése alá került, sem pedig az, hogy ő vagyontalan s munkakép­telen. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904. október 10. I. G. 132/904. Gr. X. 18. 1. A gyermektartási költséget elsősor­ban és kizárólag a természetes apa tartozik viselni. C. 1902. jan. 27. I. G. 430/902. Gr. VII. 251. 1. A gyermek eltartása első sorban az apát terheli és az a körülmény, hogy a gyermek időközben meg­halt, nem szüntetheti meg az apá­nak a gyermek születési idejétől teljesiteni köteles tartását. Curia 1894. szept. 13. 9777/93. Gr. VII. 251. 1. Téves az a felfogás, hogy a ter­mészetes apa a törvénytelen gyer­mek tartásához csak hozzájárulni tartozik, mert első sorban az apa köteles a törvénytelen gyermeket eltartani. C. 1896. nov. 18. G. 278. Gr. VII. 251. 1. A törvénytelen gyermek atyját a tartási kötelezettség alól nem menti fel az, ha ő a közösülésre a nő vagy hozzátartozói által osá­bittatott. C. 1897. nov 12. I G. 340. Gr. VII. 251. 1. A természetes apaság megállapítása iránti pereknek nem a nemzés, ha­nem a fogamzás idejében való kö­zösülés képezi döntő körülményét. A törvénytelen gyermek tartása iránti igény nem az anyának, ha­nem a gyermeknek lévén szemé­lyes igénye, ez utóbbit a természe­tes apa iránti igény érvényesítésé­től az a körülmény, hogy időközi­leg község, avagy más által tar­tatik, el nem zárja. C. 1897. okt. 13. I. G. 280. Gr. VII. 252. 1. Fogamzási idő napokban számítandó. C. 1897. febr. 24. I. G. 408/96. GL II. 1. 347. 1. Jogszabály az, hogy a gyermektartási perek jogalapját a válságos időben való közösülés képezi és a fennálló birói gyakorlat szerint az a kifo­gás, hogy a közösülés végrehajta­tott, de a férfi nemzésre képes nem volt, hatálylyal ellen nem vethető. C. 1901. márcz. 15. I. G. 57/901. Gr. VII. 252. 1. A törvénytelen gyermek tartása iránt indított pernek az a lényege, hogy alperes felperes gyermekének természetes atyja-e, s ennek kö­vetkeztében, e gyermeket eltartani köteles-e vagy sem? s e szerint a pernyertesség vagy veszteség csak e kérdés körül forogván, ha e kérdésben alperes teljesen pervesz­tes lett, ennek jogi következményét az, hogy maga a tartásdíj összege

Next

/
Oldalképek
Tartalom