Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

98 Magánjog 1906. június 6. I. G. 52. sz. Gr. XIII. 288. 1. Az elhalt gyermek szülője kártérí­tést csak az esetben követelhet, ha az elhalt gyermek a szülő tar­tásáról már elhalálozása idejében gondoskodott, vagy törvény sze­rint gondoskodni köteles lett volna. C. 1906. jun. 6. I. G. 52. Gr. XIII. 288. 1. G. XI. 375. 1. Ha a szülők egymástól különválva élnek és gyermekük ellátásáról nem intézkednek az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségét me­lyik szülő legyen köteles viselni, az 1877. évi XX. t.-cz. 13. §-a értelmében a gyámhatóság hatá­roz. C. 1905. decz. 15. G. 321. Gr. XIII. 289. 1. Nagykorú gyermek addig, amig az ő vagyona és felesége vagyoná­nak jövedelme és keresménye a saját és felesége eltartására elég­séges, a saját eltartását szüleitől nem követelheti. A tartás első­sorban természetben jár, csak a mennyiben ez lehetetlen, igényel­hető készpénzben. C. 1906. febr. 10. I. G. 460/905. Gr. XIII. 290. 1. G. XI. 213. 1. Annak elbirálása, hogy abban az esetben, ha az atya a kiskorú gyermek eltartásáról nem gondos­kodik, a nagyszülők unokájukat eltartani kötelesek-e és ha igen, jogositva vamnak-e e czélra a gyermek magánvagyonának csak jövedelmét, vagy annak törzsva­gyonát is felhasználni, a gyám­hatóság hatáskörébe tartozik. C. 1906. június 11. I. G. 68. Gr. XIII. 290. 1. G. XI. 379. 1. Leány „férjhezadása" iránti kötele­zettséggel hozomány- és kelen­gyeadás vállaltatik el. C. 1906. szept. 4. 1459/905- Gr. XIII. 290. 1. Habár a szülő, ha erre vagyonta­lansága és keresetképtelensége miatt rászorul, leszármazóitól tartást követelhet és ez a tartási kötelezettség valamennyi leszár­mazót a vagyoni viszonyaikhoz képest ág szerint egyenlően ter­heli, mégis, ha a szülő egyik gyermekénél teljes ellátásban ré­szesül, a másik gyermektől tar­tást nem követelhet; az pedig, hogy ez a gyermek a másikat a szülő teljes czimén tartozik-e és mennyiben kárpótolni, a testvé­rek közötti különleges jogviszony keretében birálandó el, ez iránt a kárpótlás iránt tehát a szülő kereshetőségi joggal nem bir. C. 1906. november 29. I. G. 416. Gr. XIV- 586. 1. Állandóan követett birói gyakorla­ton alapuló jogszabály az is, hogy ha a szülő eltartására köteles le­származók többen vannak, akkor a tartás pénzbeli egyenértéke Íté­lendő meg. Az is állandó birói gyakorlaton alapuló jogszabály, hogy abban az esetben, ha a nyomorúságra jutott szülő el­tartásának kötelezettsége ennek több gyermekét terheli és a szülő az egyik gyermekénél teljes tar­tást élvez, ez a körülmény nem mentesiti a többi gyermeket az alól a kötelezettség alól, hogy a tartáshoz aránylagos részben szin­tén hozzájáruljanak és ezt a részt a szülőnek kiszolgáltassák. C. 1907. máj. 11. I. G. 189. sz. E. H. Gr. XIV. 586. 1. A vagyontalan s öuálló keresettel nem bíró kiskorú tartására köte­lezett apa a ikiskoru életfentartá­sára harmadik személyek által tett szolgáltatásokért csak a szük­ségesség erejéig felelős, vagyis annyiban, amennyiben azok a kis­korú személyes viszonyainak meg­felelnek és nem túlságosak. Bu­dapesti T. 1906. máj. 25. I. G. 95. sz. Gr. XIV. 587. 1. T X. 206. 1. A szülő nagykorú gyermekét is el­tartani köteles, ha az megfelelő kereset hijján és vagyontalansága miatt a maga erejéből nem bir megélni. O. 1906. decz. 29. I. G. 559. Gr. XIV. 587. 1. Az atya kiskorú leánygyermekét ki­házasitani feltétlenül nem tartó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom