Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 93 Az 1877 :XX. t.-cz. 11. §-a értelmében a gyámhatóság .a gyermektartás iránt intézkedni csak akkor jogosult, ha a törvényes házasságban élő szülök elváltán élnek és a gyermek eltartásáról nem gondoskodnak, ellenben más esetben, ha a tartás szerződés alapján vétetik igénybe, akár törvényes, akár törvénytelen gyermek eltartásáról van szó, a tartás iránti igény elbirálása birói útra tartozik. C. 1904. márcz. 19. G. 617/903. Gr. X. 21. A törvényes apa gyermekét akkor is tartani köteles, ha .a törvényes feleség a házassági együttélést megszakítja és gyermekét magánál tartja. C. 1899. febr. 11. G. 550. Gr. VII. 235. 1. Nem létezik sem törvény, sem állandó joggyakorlat arra, hogy az apa akár kiskorú, akár nagykorú gyermekének házasságon kivül született gyermekét tartani köteges lenne s e kötelezettség a családi viszonyból kifolyólag sem állapitható meg, mivel a fiu által házasságon kivül nemzett gyermekek s a fiu apja közt családi viszony nem áll fenn. 1895. ápr. 2. I. G. 13. Gr. VII. 235. 1. Gl. II. 1. 372. L Az 0. P. T. alkalmazási területén a törvénytelen gyermek atyjának szülei, a törvénytelen gyermek eltartására nem kötelezhetők. (0. P. T. 167. §.) C. 1904. nov. 25. G. 345. Gr. XI. 327. 1. A szülőknek vagyontalan gyermekeik eltartására és neveltetésére vonatkozó kötelezettsége a gyermekeknek nemcsak serdült koráig, hanem esetleg azok teljeskoruságáig terjed. C. 1898. szept. 7. 3207. Gr. VII. 235. 1. A törvényes születésű gyermekekre nézve alkalmazást nem nyerhet olyan intézkedés, mely az apának tartási kötelezettségét ia gyermeknek 14 éves korára szoritja meg. C. 1899. július 24. 2934/99. Gr. VII. 236. 1. Elválva élő házastársaknak mindegyike köteles vagyoni körülményeihez aránylag közös gyermekük tartásához járulni. A leánygyermek ily tartást férjhezmeneteléig, s "ha férjhez nem megy, 24 éves kora betöltéséig igényelhet. Curia 1874. jun. 24. 5178. Gr. VII. 236. 1. Hogy a gyermek mily életkorában tekintendő keresetképesnek, arra megállapított jogszabály nincs, hanem minden ily perben a fennforgó viszonyok és körülmények mérlegelése mellett a biróság belátása szerint állapitja meg azt, hogy mely időben tartja a gyermek keresetképességét bekövetkezettnek. C. 1902. ápr. 18. I. G. 646/1901. Gr. VII. 236. 1. Gl. II. 1. 364. 1. Gyermektartási dij fizetésére kötelezhető nemcsak az apa, hanem, ha az apa önálló gazdaságot nem visz s a nagyapával vagyonközösségben van a nagyapja is. Curia 1884. nov. 26. 7343. Gr. Vn. 236. 1. Ha a szülők törvényesen még el nem váltak, de tartósan különválva élnek s közöttük a gyermek tartására nézve nem annak, ki által való viselésének kérdése, hanem egyedül a tartási költség mennyisége a vitás, a tartási összeg megállapítása az 1877 :XX. t.-cz. 11. és 13. §-ainak rendelkezéséből folyóan nem a biróság, hanem a gyámhatóság illetőségi körébe tartozik. Curia 1897. november 10. I. G. 315. sz. Gr. VII. 236. 1. Hogy a törvényes házasságból származó gyermeket a szülők melyike tartsa magánál és a tartás és nevelés költségét melyikük köteles viselni, a biróság határozza meg. C. 1898. szept. 20. H. 17. C. 8/97. Gr. VII. 236. 1. A szülők tartósan különválva élése esetében az iránt, hogy a házasságból született kiskorú gyermeket melyik szülő van jogositva magánál tartani, tekintet nélkül arra, hogy történt-e erre nézve a szülők között szerződésszerű megállapodás vagy nem, mindig a gyámhatóság határoz s a gyámhatóság e határozatával meg tem elégedő