Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

no Magánjog gyermeket, hanem végrendelet és törvényes leszármazó örökös hiányában őket illeti meg. Curia 1905. okt. 3. 4749/904. Gr. XII. 250. 1. Gyermek törvénytelenitése a köteléki perben. C. 1899. jun. 22. 2071. GL II. 1. 326. L Törvénytelenités az anyának idegen férfivel való együttélése alap ián. C. 1897. márcz. 18. 5318/96. Gl. II. 1. 327. 1. Azonos: C. 1902. ápr. 10. 1440. és 1901. márcz. 20. 116. Gl. II. 1. 328. 1. Örökösödési perekre is alkalmazandó jogszabály, hogy a gyermek törvényes származását egyedül a féri van jogositva megtámadni és ez a iog a férj örököseire csak az esetben száll át, ha a férj a gyermek létezéséről tudomással nem birt, avagy ha a szükséges törvényes lépések megtételében akadályozva volt. Egyéb esetben a férj, ezen személyéhez kötött jogát örököseire saját maga sem ruházhatja át. A C. I. polg. t. által elvi jelentőségűnek kimondott határozat. Gr. XIII. 285. 1. A házasság tartama alatt született gyermek törvényes születésének megállapítása kérdésében a közösülés meg vagy meg nem történtének tenyéré nézve főeskü mint bizonyitó eszköz egyáltalán nem alkalmazható. C. 1906. február 6. 7376/905. Gr. XIII. 287. ]. Felp. beismerte, hogy alp.-sel a házasság megkötése előtt már közösült. E beismeréssel szemben a tanuk vallomása s erre alapitott szakértői vélemény által az a körülmény, hogy alperes a házasság megkötésekor más egyén által házasságon kivül és nem a férj által ejtetett volna teherbe, megnyugvással bizonyított jak nem tekinthető. C. 1905. jun. 26. 5816 Gr. XIII. 287. 1. A törvénytelen származás megállapítására vonatkozó Ítéleti rendelkezés közérdekű természeténél fogva hivatalból felülvizsgálandó. Curia 1907. jan. 9. 63.596. Gr. XIV. 585. 1. Házastársak különélése alatt született gvermek törvénytelenitése. C. 1900. márcz. 7. 6705. Gl. II. 1. 324. 1. Az anyának azon beismerése, hogv a gyermek házasságon kivüli, a gyermeket a törvényes születésétől egymagában meg iiem fosztja. A gyermek törvényes születésének vélelme ellenében az atya az általa való nemzés teljes lehetetlenségét tartozik igazolni, hogy a gyermek törvénytelen születése megállapittathassék. Curia 1890. jan. 16. 3313/89. Gl. II. 1. 316. 1. V. ö. C. 1897. márcz. 18. 5318. és 1893. márcz. 14. 9060/92. Gl. II. 1. 316. 1. A törvényes születés kétségbe vonásának s illetőleg megtámadásának joga ennek életében nem első sorban, hanem egyedül és kizáróan a férjet és csak halála után illeti meg azokat az örökösöket, kik a törvényes születés fentartásával jogaikban csorbát szenvednének. C. 1902. nov. 5. 4793. Gl. II. 1. 323. 1. Törvényes származás kimondása, mert a férj az aty óságának ellent nem mondott. C. 1902. máj. 30. I. G. 29. Gl. II. 1. 319. 1. Az anya nem kérheti gyermeke törvénvtelenitését. C. 1901. szept. 24. 3098. Gl. II. 1. 322. 1. T örvény esités. Házasságtörésből származott gyermekek későbbi házasság által sem válnak törvényesekké, s atyjuk után törvényes örökösödési joggal nem bírnak. C. 1871. jan. 12. 5320. Gr. VII. 230. 1. Az utólagos házasság általi törvényesités anyakönyvön kivül is bizonyítható, mert törvényeink ily esetben a gyermek elismerése tényének bizonyítását alakisághoz nem kötik. C. 1888. január 18. 5639/87. Gr. VII. 230. I. Gl. II. 1. 333. 1. Fejedelmi kegyből törvényesített gyermekek személyi tekintetben a törvényes házasságbél született gyermekekkel egyenlő jogokban