Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 95—96. §§. 09 szenvedő, hanem 3aját nevében rak­tározta és a raktár tulajdonosától az árura előleget vett fel. 0. 1907. III. 16. I. G. 23. Gl. XIV. 1243. A sommás eljárási törvény 229. §-ban fentantott korlátozások a félnek eskü alatti kihallgatására nem vo­natkoztathatók s ennélfogva az 1881:LX.%t.-cz. 95. §-nak a tanuk előállitására vonatkozó rendelke­zését a sommás eljárási törvény eb­beli kifejezett intézkedése nélkül a főinek eskü alatti kihallgatása kö­rüli eljárásra alkalmazni nem le­hat. C. 1897. szeptember 17. I. G. 200/97. Gr. III. 312. A 95. §-nak korlátozó rendelkezései csak az igénylő felperes tanúira vonatkoznak, ellenben az alperesi tanuk lakóhelyükre való tekintet nélkül akadálytalanul kihallgatha­tok. O. 1896. okt. 9. I. G. 943/96. Gr. III. 313. A végrehajtást szenvedő is kihallgat­ható tanuként az igénylő javára. C. 1899. mái. 26. I. G. 25/2. Gr. III. 314. A munkaadó a munkavállaló ellen vezetett végrehajtás során igényel­heti azon ingókat, amelyeket a munkavállaló mint az elvállalt s általa végzendő munkához szüksé­ges anyagokat neki a munka hely­színén azzal a rendeltetéssel adott át, hogy azok az elvállalt hid fel­építésére fordiittassanak. C. 1904. decz. 1. G. 357/904. Gr. X. 977. Ha az igénylő felperes keresetével azért utasíttatott el, mert az a végrehajtás, amelynek következté­ben az .igénykereset beadatott, sza­bálytalanságánál fogva az igényper érdemi elbírálása előtt hivatalból megsemmisíttetett, ugy ő a per költségeiben nem marasztalható el, mert az igénykereset beadására a végrehajtató által eszközölt sza­bálytalan végrehajtás szolgáltatott okot. C. 1904. február 25. I. G. 698/904. Gr. X. 978. 96. §. Nincs helye annak, hogy az igényelt vagyonnak a foglalás alól felmen­tésén kivül más magánjogi igény az igénypernek akár kapcsolatosan, akár vagylagosan tárgyává tétessék ós hogy ez utóbbi igény az igény­perben érdemileg eldöntessék. C. 1901. szept. 20. G. 28. Gr. III. 315. A biztositásilag lefoglalt ingók fel­oldása iránt beadott igényper a ki­elégítési végrehajtás előtt is már érdemben elbírálható. Curia 1899. jan. 9. I. G. 450/98. Gr. III. 316. A váltókövetelések ingó dolgok jogi természetével birván és ezt a ter­mészetüket az által sem veszítvén el, hogy bírói uton megítéltettek, következően éppen ugy igényelhe­tők, mint más ingó dolgok, a nél­kül, hogy előbb az igénylő és végre­hajtást szenvedett közötti külön perrel kellene kimutatni, hogy azok valójában kit illetnek. Curia 1902. nov. 19. T. G. 295. Gr. ül. 317. Az igénypereknek szorosan meghatá­rozott tárgyánál fogva az ezeket megelőző végrehajtási lépések vizs­gálat tárgyává nem tehetők. A O. felülvizsgálati tanácsa 1902. márcz. 20. G. 620/901. Gr. ül. 318. A végrehajtási törvény 96. §-a sze­rint az igénypernek egyedül az a tárgya, hogy az igény bebizonyítása esetén az igényelt vagyon a fogla­lás alól felmentessék; ekként az igényper eldöntésénél egyedül az vizsgálandó, hogy az igénylő fel­peresnek magához az igényelt va­gyonhoz van-e tulajdonjoga vagy olyan igénye, ami anyagi tartalmá­nál fogva jogilag alkalmas annak a megakadályozására, hogy az igé­nyelt vagyon a végrehajtató köve­telésének végrehajtási uton kielégí­tésére fordíttassák, ehhez képest az igénypernek nem tárgya és érdemi eldöntésénél nem bir befolyással az, hogy a végrehajtás törvényszerűen foganatosittatott-e és rendeltetett-e el, hogy jogilag helyes alapon nyug­szik-e a végrehajtást szenvedőnek elmarasztalása, hogy a végrehajta­tónak követelése eredetileg jog­szerűen jött-e létre és hogy a végre­hajtató az igénylő felperest vagyo­nában jogellenesen megkárosi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom