Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

VégHehájtágrTeljárás 79. §. már nem lehet kétes; továbbá, valamely vállalatból a vállalkozó társakat esetleg illető, de még elő nem állott, meg sem határozható reménybeli jövedelemjutalék sem az ingó vagyon fogalma alá nem vonható, sem pedig a vállalkozó társ követelésének nem minősithető s követeléssé csak akkor válik, ha a nyeremény már tényleg előállott, s ha annak, mint léteaő nyeremény­nek kiadására az igényt a társak már megszerezték. Gy. 1894. szept. 13. 7973. Gl. VII. 455. Az 1881 :LX. t.-cz. 79. §-a szerint, ha a végrehajtást szenvedőnek harma­dik személy elleni követelése fog­laltatik le, a foglalásról a végre­hajtást szenvedőnek adósa vétbizo­nyitvány mellett az első végzések kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint kézbesítendő rendelvény ál­tal értesíttetik és ugyanannak a törvénynek 82. §-a értelmében a végrehajtást szenvedőnek adósa a követelés lefoglalása esetében a jel­zett rendelvényi értesítés után tar­tozását ki nem fizetheti, hanem azt esetleg birói letétbe helyezni köte­les. A foglalásnak joghatályát te­hát a végrehajtást szenvedő adósa irányában csak a letiltásról szóló és szabályszerűen kézbesített ren­és szabályszerű kézbesített rendel­vényi értesítés vételével kezdődik és amennyiben a rendelvény vétele ©lőtt a végrehajtást szenvedőnek fizetésit teljesít, kötelezettsége alól feltétlenül szabadul. T. 1900. okrt. 18. G. 67. Azonos: Bpesti T. 1902. jun. 19. I. G. 95. és Temesvári T. 1900. okt. 3. G. 58. Gl. VII. 457. A végrehajtást szenvedőt illető köve­telés lefoglalásának hatálya a vég­rehajtást szenvedő adósával szem­ben sem kizárólag attól függ, hogy a letiltási rendelvény az adósnak az 1881 :LX. t.-cz. 79. §-ában elő­szabott módon kézbesittessék, ha­nem, amint eme törvényszakasz­nak a 82. §-al való egybevetéséből kitűnik, főleg attól, hogy a végre­hajtást szenvedő adósa a követelés lefoglalásáról olyan kétségbe von­hatlan módon értesíttessék, hogy­annak alapján további birói intéz­kedés czélravezető módon legyen tehető. B. 1897. szept. 3. I. G. 125. Gl. VII. 458. Ha valmely jelzálogos adós tartozá­sát kifizette ugyan,, de a zálogjogot nem töröltette, ugy az ilyen bár fizetett, de nem törölt jelzálogra 3. személyek javára jóhiszemüleg alzálogjog is szerezhető, sőt az végrehaj tásilag át is ruházható, a nélkül, hogy ez ellenében azi adós a történt fizetéssel joghatályosan védekezhetnék. C. 1886. ápr. 13. 8054/85. V. ö. a telekkönyvi rend­tartás 79. §-ánál közölt 61. az. cu­riai polgári döntv. Gl. VII. 460. Nyilvánkönyvi bekebelezéssel bizto­sított váltókövetelés lefoglalása; kielégítési sorrend. C. 1889. szept. 18. 506. Gl. VII. 461. A provisio, mint az alkalmazott munkájának díjazása, olyan meg­ítélés alá esik, mint a határozott összegben megállapított fizetés és ebből folyólag a fizetésre vezetett végrehajtás hatálya a provisiora is kiterjed. A szolgálatadónak beszá­mítási joga van az alkalmazottja járandóságaira még a foglaltatóval szemben is, az alkalmazottnak a letiltás előtt adott előlegek összege erejéig. A budapesti kir. ítélő­tábla 1904. május 30. 86. sz. Gr. X. 972. A későbbi foglalás nem fosztja meg a munkaadót attól, hogy az az al­kalmazottjának előbb adott előle­get levonásba hozhassa. B. 1904. szept. 29. I. G. 127. Gr. X. 973. A végrehajtást szenvedő adósa csak azon összeg és járulékai erejéig fe­lelős, amely összeg nála tényleg letiltatott. C. 1905. ápr. 4. 6279. Gl. Xn. 1601. A fizetésletiltásról szóló rendelvény ajánlott levélben küldetett el és a munkaadó azon alkalmazottjának kezeihez kézbesittetett, aki az ő va­gyonát kezelte, ez. azonban köteles­ségének megszegésével a rendel­vényt a munkaadónak át nem adta, aki így a fizetésekből levonásokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom