Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 49. §, 45 jutott, amelynek egyrésze a végrehajtók kielégítésére fordítható. C. 1904. á-or. 7. 1568/1904. sz. a. G. X. 962. Oly törvényes szabály, mely a zárkutatmányok végrehajtás alá vonását tiltaná, nincs. •— Az ideiglenes törvényk. szabályzat 61. §-a értelmében bányászati tárgyra kiterjedő végrehajtás csak bányabiróság kiküldöttje által foganatosítható és azt az eljárást a zárkutatmányok tekintetében a végrehajtottnak bányakapitányság által a kutatási könyvekben történt feljegyzése nem pótolhatja. Bpesti T. 1904. okt. 6. 2776/1904. Gr. X. 963. 49. §. A házasság tartama alatt közös háztartásban élő házasfelek közül törvény szerint főszerzőnek a férj tekintendő és a foglaláskor a férj és nő közös birtokában talált ingók a' férj adóssága fejében lefoglalhatok. C. 1890. jan. 23. 9149/89. Gl. VII. 362. A férj által habár neje használására szerzett és adott ingók a nő adóssága feiében le nem foglalhatók. C. 1889. okt. 10. 6305. Gl. VII. 363. A közös háztartásban élő család birlalásában talált ingók az apa mint családfő s főszerző tulajdonainak vélel-mezendők mindaddig, mig ennek ellenkezője be nem bizonyitatik. C. 1891. májas 27. 3325. Gl. VII. 364. Felp. aziránt, hogy ő a vhajtást szenvedő férjétől elkülönített vagyonnal rendelkeznék, vagy akkor, mikor a lefoglalt üzlet alapíttatott, rendelkezett, semmi bizonyítékot sem szolgáltatván: azon körülmény, hogy az iparengedély felp. és nem a férje nevére állíttatott ki, s hogy árumegrendelések a felp. neve alatt tétettek, nem szolgálhat alapul arra nézve, hogy felp.-nek az üzlethez való kizárólagos tulajdonjoga megállapittathassék; mert a házasfelek közötti közszerzeményi viszonynál fogva a kezelésük alatt levő üzleti tárgyak a férj, mint főszerző által elvállalt kötelezettségek teljesítésének alapját kétségtelenül képezik. C. 1888. onárcz. 23. Azonos: Curia 1888. nov. 15. 6759. és 1891. decz. 21. 6031. sz. h. Ellenkező; Ha a férjével közös háztartásban élő nő önálló iparüzlettel bír, az üzlet felszereléséhez tartozó tárgyak a nő tulajdonául vélelmezendők. C. 1885. szept. 2. 4761. — A C. 1893. márez. 2. 895. sz. a. abból kiindulva, hogy az a körülmény, miszerint felp. végrehajtást szenvedett férjével közös háztartásban él, nem zárja ki, hogy a női öltönyök készítésével felp.-nő egyedül foglalkozzék s hogy az ily üzlettel kizárólagos tulajdont szerezhessen, s így végrehajtató alperesre hárította a bizonyítás terhét, hogy az üzlet a végrehajtást szenvedett férjnek képezi tulajdonát. Gl. VII. 366. A házasfelek közt létrejött az a megállapodás, hogy az iparengedély később a nő nevére eszközöltetett ki, és hogy a férj csak üzletvezetőként szerepel, nem akadályozhatja a férj hitelezőjét abban, hogy a már előbb keletkezett tartozásra nézve magát a tényleg a férj által folytatott iparág termékeinek értéké• bői kielégíthesse. Oly ténykedésnek, mely nyilván a hitelező megrövidítésére irányzottnak tűnik fel, a hitelezővel szemben mi joghatály sem tulajdonitható. C. 6830/91. Gl. VII. 367. Végrehajtási jegyzőkönyv szerint a czipész-üzlet végrehajtást szenvedő és neje közös lakásánál van s végrehajtást szenvedő czipészmester s ő vezeti az üzletet, igy tehát az üzletben talált áruczikkek végrehajtás szenvedő és neje közös birlalásában levőknek tekintendők; maga a czégbejegyzés és az iparjegy felmutatása pedig az üzlet kizárólagos birtoklásának bizonyítására nem alkalmas. C. 1888. ápr. 26. 7775. Azonos: Bpesti T. 1887. jun. * 15. 43.533/86., 1886. márczius 7. 46.130/87. és márcz. 26. 37.738/87.,