Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végréhájt'Ssi eljárás 42. §. 30 által nyújtandó biztosítástól téte­tik függővé s ily biztosítás nem nyújtatott, a végrehajtást szenvedő­nek megengedendő, hogy a végre­hajtási összeget a bíróságnál fizetés helyett letehesse, nyilvánvaló, hogy ilyen letétel a fizetéssel egyenlő jog­hatályu s ennélfogva a végrehajtást szenvedőt az egész követelési állo­mánynak birói engedélylyel történt letétele napjától fogva többé kése­delem s ekként késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége sem ter­heli. C. 1905. szept. 6. 4637/904. Gl. XII. 1565. A visszvégrehajtási jog veszélyezteté­sének tárgyában perrendszerü bi­zonyításnak nincs helye. A vagyon­talanságnak s a veszélynek ez a ki­mutatása azon a módon történik, amint a veszély kimutatása a vég­rehajtási eljárás során egyáltalá­ban. (1881: IX. t.-cz. 223. §.) — A szegény viszonyok között élés nem egyértelmű azzal a vagyontalanság- ­gal, amely a végrehajtási eljárás során a követelés, vagy visszvégre­hajtási jog veszélyeztetettségének előfeltétele. A visszvégrehajtási jogot az veszélyezteti, ha a végrehajtató oly vagyontalan, hogy semmi lefoglalható vagyona nincs. Budapesti tábla 1905. márczisu 7. 1072/1905. sz. Gl. XII. 1566. Az esetben, ha a végrehajtás akár felperes, akár engedményese javára két egybehangzó ítélet alapján el­rendeltetik és utóbb a harmadbiró­sági megváltoztató Ítélet alapján a visszvégrehajtás elrendelésének esete áll be, a visszvégrehajtást nem az engedményes, hanem felperes ellen kell elrendelni, s igy azon kérdés eldöntésénél, hogy a marasztalt fél visszvégrehajtási igénye veszélyez­tetve van-e, nem az engedményes, hanem a végrehajtató vagyoni vi­szonyai a mérvadók. — A végrehaj­tási törvény 42. §-a alapján szük­séges eljárás költségeinek megtérí­tését a végrehajtást szenvedő nőm kérheti, bár kérelme sikerre veze­tett. Bpesti tábla 1905. ianuár 25. 9513/1904. sz. Gl. XII. 1567. Tartás, élelmezés, életjáradék, nyug­díj és ehhez hasonló természetű kö­vetelések iránt indított perekben az 1893: XVIII. t.-cz. 117. §. 5. pontja alapján végrehajthatónak kimon­dott itólet, vagy az 1881: LIX. t.-cz. 48. §-a értelmében (végrehajtható két egybehangzó ítélet alapján kért vagy elrendelt végrehajtás esetében az 1893: XVIII. t.-cz. 117. §. 5. pontjának korlátai között, vagyis a kereset beadását megelőző félévre hátralévő, s a per folyama alatt le­járt részletekre nézve a végrehajtási törvény 42. §-a alkalmazást nem nyerhet. C. 1905. IV. II. teljes ülési határozat. Gl. XII. 1568. Ttartás, élelmezés, életjáradék, nyug­díj és ehhez hasonló természetű kö­vetések iránt indított perekben az 1893: XVIII. t.-cz. Il7.~§. 5. pontja alapján végrehajthatónak kimondott ítélet, vagy az 1881: LIX. t.-cz. 48. §-a -értelmében végrehajthatónak két egybehangzó ítélet alapján kért, vagy elrendelt végrehajtás esetében az 1893:XVm. t.-cz. 117. §. 5. pontjának korlátai között, vagyis a kereset beadását megelőző félévre hátralévő s a per folyama alatt le­járt részletekre nézve, a végrehaj­tási törvény 42. §-a alkalmazást nem nyerhet." Kelt Budapesten, a budapesti kir. ítélőtáblának 1905. PVÍ április hó 18. napján tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1905. évi május bó 11. napján tar­tott teljes ülésében. Bpesti tábla 6. polg. sz. döntvénye. Gl. XII. 1569. Az 1881 :LX. t.-cz. 42. §-a tartási s hasontermészetü perekben hozott végrehajtható ítéletre nem alkal­mazható. A Curia XVI. sz. polg. döntvénye. Gl. XIII. 1060. Az 1881 :LX. t.-cz. 42. §-a alapján történő birói letétel a fizetést he­lyettesíti. A teljes kifizetéssel a vég­rehajtató követelése megszűnik, a letétösszeg felvétele körüli eljárás költsége tehát többé a végrehajtást szenvedő terhére nem róható, mert az egyedül a végrehajtató saját ügyében felmerültnek tekintendő. 1906. febr. 21. 489. sz. Gl. XIII. 1061.

Next

/
Oldalképek
Tartalom