Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatási bivóiság joggyakorlata 451 van igénye, a másodjegyzőnek | vagy egyéb segéderőnek ellenben j pusztán áílácából kifolyólag ilyen igénye nincsen. 1750. K. sz. 1897. deczember 29. Gr. Y. 334. Gl. X. 295. Az a vitás kérdés, hogy a községi körjegyző fizetését megállapító sza­bályzat megváltoztatásával a kör­jegyző illetménye jövőre az addigi ­nél magasabbra emeltessék-e? a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. 26. K. sz. 1898 febr. 15. Gr. V. 334. Ha a tisztviselői javadalmat földbir­tok haszonvétele képezi, a birtok évi jövedelme a javadalmat élvező személyében beálló változás eseté­ben az illetőket abban az arány­ban illeti meg, amilyen arányban szolgálatban állottak, s az egyik a másik felett csupán azért, mert ép­pen a termények beérése s betakarí­tási idejében állott szolgálatban, nem részesülhet abban az előny­ben, hogy az egész évi jövedelem őt illesse. 2060. K. sz. 1901 októ­ber 16. Gr. V. 334. Gl. X. 295. Községi vagy törvényhatósági sza­bályrendelet A^agy más külön jog­szabály hiánj^ában is általános jog­elv, hogy ellátásra nem tarthat igényt az az özvegy, aki a férj halálakor férjével együtt nem él, ha csak be nem bizonyítja, hogy az együtt nem élés nem az ő hi­bájából következett be. 1083. K. sz. 1902 május 13. Gr. V. 335. Gl. X. 296. A törvényhatósági bizotságnak tör­vényes jogkörén ejt csorbát az a községi tisztviselői nyugdíj sza­bályrendelet, mely konkrét vitás nyugdíjigény kérdésében a tör­vényhatósági bizottság felülbírá­lási jogát szervezetileg, akár két egybehangzó alsófoku határozat léte, akár más czimen kizárja. Oly szabályrendeleti intézkedés, mely a fennálló törvénybe és törvényes jogba ütközik, egyes konkrét ese­tekben alkalmazást nem nyerhet. 2760. K. sz. 1903 június 7. Gr. V. 335. Gl. X. 296. Valamely tisztviselőre kirótt rend­birságnak az illető fizetéséből köz­igazgatási utón való behajtására törvényes akadályul nem szolgál­hat sem az a körülmény, hogy az illető hivatalától fel van füg­gesztve, s csupán ellátási hánya­dot élvez, sem az, hogy fizetése kü­lönben a végrehajtás alul ki van véve. 2197. K. sz. 1902 deczember 16. Gr. V. X. 336. A közszolgálati viszonyból követke­zik, hogy valamely állandó és olyan javadalmazással alkalma­zott egyén, akinek javadalmazása nem függ az általa végzett egyes teendőktől, hanem összes munkás­ságáért rendszeresített évi fizetés­ből és lakbérből áll: szükség ese­tén köteles az ugyanabban a szol­gálati ágban felmerülő és csak ideiglenesen mint helyettesnek hatáskörébe utalt teendőket is el­végezni. 1096. K. sz. 1903 augusz­tus 19. Gr. V. 336. Gl. 294. Az 1886: XXII. t.-cz. 26. §-ának az a rendelkezése, hogy a törvényha­tósági bizottság a község bel­ügyeibe oly esetekben beavatkoz­hatik, ha azt a közigazgatás vagy közbiztonság érdekei követelik, nem jogosítja fel a törvényható­sági bizottságot arra, hogy a kis­és nagyközségek és a rendezett tanácsú városok alkalmazottjai­nak választását, ha az ellen az 1886: XXII. t.-cz. 81. §-a értel­mében a választás eredményének kihirdetésétől 15 nap alatt feleb­bezés be nem adatik, felülbírál­hassa. 4. K. sz. döntvény. G. I. 671. Gr. V. 336. Gl. X. 309. a) Ha városi (községi) elöljárói vá­lasztásnál az illető állásra három egyén nem jelöltetett, holott há­rom oly egyén' jelentkezett, akik törvényszerű minősítéssel rendel­keztek és akiknek megválasztha­tása ellen a törvényben elősorolt akadályok fenn nem forogtak, a választás megsemmisítendő. b) Azon körülmény, hogy valaki el­len fegyelmi eljárás van folyamat­ban, az illetőt elöljáróvá választ­hatási képességétől meg nem 29*

Next

/
Oldalképek
Tartalom