Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

434 Birói fegyelmi jog kedni. 0. 1893. nov. 14. 400. sz. Gl. X. 262. Fegyelmi ügyekben a hatáskört a panaszlottnak a panasznak érdemi intézkedés .alá vételekor viselt állása szabályozza. A panaszolt bírák közül az egyik jelenleg táblai tanácselnök, ia másik kettő táblabíró. Tekintve, hogy a fegyelmi ügyekben a hatáskört a panaszlottnak nem az elkövetéskor, hanem a panasznak érd. intézkedés elá vételekor viselt állása szabályozza; tekintve, hogy az ügy, az 1871 :VIII. t.-cz. 39. §-ában megszabott előkészitő intézkedések utján csak most jutott el oda, hogy a 'fegyelmi eljárás elrendelése, vagy mellőzésének kérdése döntés alá vétessék s ekkép benne az első érdemes határozat hozassék. G. 1893. november 14. 400. sz. Gl. X. 262. 1. Személyi összefüggés esetében, ha ia fegyelmi eljárásnak a magasabb fokú biró ellen helye nem találtatik, .az iratok szabályszerű eljárás végett, az alantasabb fokú birók felett fegyelmi joghatósággal biró fegyelmi bírósághoz viszszaküldendők. Legfőbb fegy. bság. 1894. febr. 8. 12. «r.. A legfőbb Ítélőszék fegyelmi bíróságának illetékességéhez tartozik segédszemélyzetének valamely tagja ellen emelt oly panasz feletti bíráskodás is, melynek tárgyát az illetőnek elsőfokú bíróságnál alkalmazásban léte alatt elkövetett cselekménye vagy mulasztása képezi. Legfőbb fegy. bság. 1881. jan. 28. 32. sz. Gl. 263. Bírósági hivatalnok ellen ezen állásában elkövetett hivatali mulasztásokért a fegyelmi eljárás lefolytatására azon fegyelmi báróság illetékes, melynek hatósága alá tartozott az illető hivatalnok, midőn a mulasztást elkövette s ezen fegyelmi bíróság illetősége az által, hogy az illető hivatalnok időközben más bíróság hatóságának területére áthelyeztetett, meg nem szűnik. C. 1883. decz. 12. 425. Gl 263. sz. Az 1871: VIII. t.-cz. 32. §-a szerint az elsőfokú bíróságok itélőbirái annak a fcir. Ítélőtáblának fegyelmi bírósága alá vannak rendelve, melynek területén hivatali székhelyök van, akkor is, ha az illető panaszlott időközben székhelyt változtatván, más kir. tábla területén, elkövetett fegyelmi vétség miatt panaszoltatik C. 1891. okt. 31. 337. Gl. X. 263. A már folyamatba tett fegyelmi ügyben az időközben székhelyt változtatott biró vagy bírósági hivatalnok felett azon bíróság illetékes eljárni, mely bíróság — bár területéről az illető más bíróságterületére ment át — a fegyelmi eljárást megindította. C. 1895. febr. 23. 66. Gl. X. 263. A tagositó és hitelesítő mérnökök elleni fegyelmi ügy illetékessége, minthogy ezek, mint szakértők, szorosan véve, egyik bíróság kötelékébe sem tartoznak, lakhelyük pedig a kérdés eldöntésére inincs befolyással, az elkövetési hely bírósághoz tartozik. C. 1896. jul. 27. 300. Gl. X. 263. Az 1871:VIII. t.-cz. 20. és 66. §-aira alapított vagyoni felelősség megállapítására irányított kérvény a 69. §. szerint minden esetben a fegyelmi bíróságnál lévén benyújtandó, a főügyészséghez beadott ily kérvény érdemleges birói intézkedés alapjául inem szolgálhat. C. 1891. ápr. 11. 70. Gl. X. 263. Biró "vagy bírósági hivatalnok elleni fegyelmi ügyben felmerült illetőségi összeütközési esetben az 1881. évi LIX. t.-cz. 7. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók, hanem ily esetben az 1871: VIII. t.-cz. 34. §-ában kijelölt másodfokú bíróság felebbezési uton határoz. 1891. jan. 27. 12. Gl. X. 263. Minthogy az 1871: VIII. t.-cz. 21., 38., 46. és 47. §-ainak rendelkezéséből kitetszöleg az ama törvénynyel érintett fegyelmi ügyekben követendő eljárás a polgári tör-