Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

432 Birói fegyelmi jog az iratoknak ia tsz. elnökével való közlése egyidejűen elrendelendő volt. 0. 1904. naárcz. 12. 155. Gl. X. 258. Os'aládi köriben történt sértés vagy 'botrányos magaviselet alapján a fegyelmi eljárás megindításának nincs helye. C. 1884. január 19. 40. sz. Gl. X. 258. A hazaírd kártyajáték az 1871 :VHI. t.-cz. 20. §-ának b) pontja alá eső fegyelmi vétséget képez. C. 1896. akt. 3. 379. sz. Gl. X. 258. Azon eljárás, ho"-v a vádlott, a közte és főnöke között keletkezett, valamint a járásbíróságnál létező és a nagy közönség elé nem tartozó viszályokat íbirlapi uton a nyilvánosság elé vitte és ezáltal a hivatali függőség köteles tekinteteit és a biróság tekintélyét csorbította: a 'borányos magaviselet tényálladékát ál lapítja meg. C. 1889. május 25. 172. sz. Gl. X. 258. C) Egyét fegyelmi vétségek. Fegyelmi vétséget képez, ha a biróa hivatalszolgával üzérkedési czélból érintkezik. C. 1878. jul. 12. 375. sz. Gl. X. 259. 1. Nem képez fegyelmi vétséget, ha a járásbiró a biróság előtt a tartozó tisztelet megsértésével magát botrányosan viselő felet letartóztatja; mert ezen ténye által — ha eljárásában semmi bűnös Vagy kárt okozó szándék vagy rosszalearat nem rejlik — csak a birói ügyviteli szabályok által nyilvános ülés alkalmával a tanácselnökre ruházott és szükség esetén az egyes bírák által is alkalmazásiba vehető jogát gyakorolja. 0. 1874. máj. 15. 38. sz. Gl. X. 259. 1. A hivatalos magyar nyelvnek szándékos mellőzése a biró által, fegyelmi vétség. C. 1873. jun. 27. 65. sz. Gl. X. 259. Nem képez fegyelmi Vétséget, ha a kir. járásbiró elégséges munkaerő hiánya miatt támadt kényszerhelyzet folytán végrehajtásokra hiv. esküt nem- tett dijnokot küld ki. C. 1878. jan. 18. 42. sz. Gl. X. 259. Nem képez fegyelmi vétséget, ha a biró elintéz oly ügyeket, melyeket vele hitelezői viszonyban álló ügyvéd képvisel. C. 1880. ápril 9. 177. sz. Gl. X. 259. A biró azon cselekménye, hogy egy oly fél ellen, ki neki ügyvédkedése idejéből még ügyvédi dijakkal adósa, kihágási ügyben birói minőségben eljár, fegyelmi vétséget nem képez. ö. 1880. április 30. 207. sz. Gl. X. 259. Xelm képez fegyelmi vétséget, ha a biró oly egyéntől, kinek pere az ö birói elintézése alatt áll, pénzt vesz kölcsön. C. 1883. jun. 15. 275. sz. Gl. X. 259. Ha a biró kimutatja, hogy a bűnügyi vizsgálatokra a hivatalos alapból előlegeket nem nyerhetett, nem rendelhető el ellene a fegyelmi eljárás azon eljárása miatt, hogy kényszerűségtől az illető felektől előlegeket vett fel. C. 1884. jun. 27. 284. sz. Gl. X. 259. III. Fegyelmi büntetések. A bírósági végrehajtó ellen is alkalmazható, túlnyomó enyhítő körülmények fennforgása esetében, a feddés büntetése, habár az 1871. évi LI. t.-cz. 16. §-a végrehajtót csak 100 frtig terjedő birságban mondja fegyelmileg axuarasztalandómak. Budapesti Tábla 1887. szept. 16. 745. sz. Gl. X. 259. 1. A panaszló által fölhívott 1871. évi VIII. t.-cz. 65. §-ának utolsó bekezdésében foglalt azon rendelkezés, hogv „a fölfüggesztés megszűntével a vádlott fizetésének a 64. §. értelmében visszatartott része neki teljesen megtérítendő", csak azt teszi, hogy a fegyelmi eljárás érintetlenül hagyja az illetőnek fizetési igényét, vagyis, hogy a fölfüggesztés alatt visszatartott hányadot el nem veszti; azonban nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy a kincstár a tisztviselő ellen megállapított pénzbüntetés fedezéséül a ki nem szolgáltatott hányadot vissza nem