Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Birói fegyelmi jog. A bírák és bírósági hivatalnokok felelőssége. (1871 : VIII. t.-cz.) I. Általános szabályok­A fegyelmi eljárás Tcilc ellen irányulhat. Minthogy panaszos nem jelöli meg személyesen azokat a bírákat, akik hivatalos eljárásuk közben az állí­tólagos kárt okozták s akikkel szemben kártérítési kereshetőségi joga esetleg megállapítandó, ennél­fogva a törvényes kellékekkel nem biró fegyelmi panasz, mint az el­járás megindítására nem alkalmas, visszautasítandó volt. C. 1899. aug. 8. áll. sz. Gl. X. 251. Birói testület ellen benyújtott fe­gyelmi panasz visszautasítandó. C. 1874. ápril 8. 29. sz. Gl. X. 251. A hivatalvesztésre ítélt biró vagy bí­rósági hivatalnok ellen nincs helye fegyelmi eljárásnak. C. 1898. nov. 19.' 531. sz. Gl. X. 251. Az 1891. évi aug. hó 11-én 4192/1. M. E. szám alatt kibocsátott igazság­ügyminiszteri rendelet az 1891. évi XVII. t.-cz. 63. §-a tehát törvé­nyes felhatalmazás alapján szabá­lyozza a joggyakornokok szolgálati viszonyait és pedig ugv, hogy bár a joggyakornokoknak a bírósági segédszemélyzethez sorozását meg­engedi, mégis velük szemben az államszolgálat többi ágainál is lé­tező azt a jogállauotot nem változ­tatta meg, mely szerint a gyakor­nokok alkalmazása ideiglenes jel­legű s az eddigi jogállapottal meg­egyezően az 5. §-ban kimondotta, hogy a joggyakornokok a közszol­gálat érdekéből bármikor elbocsájt­hatók. Kb, 1901. 603. K. sz. Gl. X. 252. Azon bírósági hivatalnok ellen, ki ak­kor, midőn a mulasztást elkövette, még nem volt hivatali állásban, ha­nem csak dijnőkként volt valamely bíróságnál alkalmazva, a hivatalba lépés előtt elkövetett s különben fegyelmi vétséget képezendett cse­lekmény vagy mulasztás miatt fe­gyelmi eljárás nem indítható. 1891. évi 11.070. I. M. sz. Gl. X. 252. II. Fegyelmi vétségek. A) Vétkes kötelességszegés. Az 1871:VIII. t.-cz. 20. §-ámak a) pontja a fegyelmi vétség alkotó ele­méül mulhatlanul megköveteli azt, hogy a biró vagy kir. ügyész hiva­tali kötelességét vétkesen szegte meg légven s igy az esetleges mu­lasztáson, elnézésen vagy tévedésen felül annak vétkessége is bizonyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom