Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

420 1874: XXXIII. t.-cz. 44., 45. §§. az 1874: XXXIII. t.-cz. 7. §-a értelmében választói jogosultsággal megállapító jövedelmi adót fizetnek. C. 1891. évi 159. sz. Gr. V. 302. Habár igaz az, hogy az 1S74: XXXIH. t.-cz. -±4. §-a értelmében más egyénnek felvétele vagy kibagyása miatt csak az élbet felszólamílással, aki a névjegyzékben maga már felvétetett, a törvénynek az a rendelkezése figyelemmel arra, hogy a törvény a felszólamlási jogot csak azoktól kivánja megtagadni, kik mint nem választók a névjegyzék összeállitásában érdekelve nincsenek, helyesen csak akképp magyarázandó, hogy a felszó'amló, ha felszólalása folytán ö maga a névjegyzékbe felvétetik, ngy tekintendő, mintha felvétele már eredetileg megtörtént volna s hogy ennélfogva a felszólaló utólagos felvételének visszaható ereje van a mások felvétele vagy kihagyása tekintetében tett felszólamlására is. C. 1895. évi 295. sz. Gr. V. 303. A magyar kereskedelmi bank igazgatói álltai aláirt felszólalások az azokhoz csatolt névjegyzékekiben felsorolt tisztviselők nevében és ezek megbizása folytán tétettek, •mert a felszólalásoknál hiányzott meghatalmazás a központi választmány határozata ellen közbevetett felebbezésnek az érdekeltek által sajátkezüleg aíáirt ügyvédi meghatalmazás mellett tett beadása által pótolva van, végre, mert a rendelkező részben egyenkint megnevezett tisztviselők 700 frtot meghaladó fizetést birnak és igy az 18T1:XXXIII. t.-cz. 7. §-a értelmében választói jogosultságnak megállapító jövedelmi adót fizetnek. C. 1891. évi 152. sz. Gr. V. 303. Gl. X. 138. K. A. légszeszgyári igazgató áOtal aláirt felszólamlás nemcsak saját érdekében, hanem a felszólaláshoz csatolt névjegyaékben felsorolt légszeszgyári tisztviselők nevében és ezek megbizása folytán tétetett, mert a felszólalásnál hiányzott meghatalmazás a központi választmány határozata ellen közbevetett felfolyamodásoknak az érdekeltek által sajátkezüleg tett aláírása által pótolva van, végre, mert a rendelkező részben egyenkint megnevezett légszeszgyári tisztviselők 700 frtot meghaladó és igy az 1874:XXXI1I. t.-cz. 7. §-a értelmében választói jogosultságukat megállapító fizetéssel birnak. C. 1892. évi 78. sz. Gr. V. 303. A központi választmány határozata helyf:enhagyatik, mert a felebbezök amiatt, hogy ők az összeirási küldöttség által a választók névjegyzékéből kihagyattak, felszólalással nem éltek, az országos magyar gazdasági egyesület által helyettük tett felszólalást pedig figyelembe venni nem lehetett, mert az ülető választókerületben fel sem vehetett jogi személyek az 1874: XXXIII. t.-cz. 44. §-a értelmében felszólalással nem ölhetnek. C. 1895. évi 300. sz. Gr. V. 303. Gl. X. 138. A sajátkezüleg aláirt felebbezés eloszlat minden kétséget az iránt, hogy a központi választmányhoz intézett, de jogvesztést nem eredményezhető, feledékenységből aláiratlanul hagyott felszólalást, maga a felszólaló adta be írásban, ennélfogva a felebbezés elbírálandó. C. 1886/177. Gl. X. 139. 45. §. Észrevételt tenni jogosítva van mindenki, aki a névjegyzék ellen felszólalni jogosítva van. Igy mindenkinek jogában áll abban a választókerületben, amelyhez tartozó valamely község névjegyzékéire felvétetett, észrevételt tenni minden felszólamlási beadványra, amelyben valaki akár saját személyének, akár másnak a névjegyzékbe felvételét vagy abból való kihagyását kéri. Észrevételt tehet az is, aki fel van ugyan véve annak a kerületnek névjegyzékébe, amely ellen a, felszólalás történik, de felvétele meg van" támadva.