Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 35. §. megsemmisítésével bírósági végre­hajtót a költségek megfizetésére azért "kötelezte, mert a bírósági végrehajtó az árverést a végrehaj­tató szorgalmazására tűzte ki, a végrehajtatótól oly értesítést, hogy az árverést megtartani nem kí­vánja, nem nyert, következően az 1881 :LX. t.-cz. 105. §-ában fog­lalt jogszabály helyes értelmezése szerint, a helyszínén — ujabb je­lentkezés nélkül is — annyival in­kább megjelenni tartozott, mivel az árverés a végrehajtást szenvedő esetleges kívánságára, a végrehaj­tató jelentkezése nélkül is megtar­tandó lett volna. D. 1906. febr. 6. 235. Gl. XIII. 1057. Az 1881: LX. t.-cz. 00 §-ában az elő­terjesztés beadására kiszabott 8 nap oly esetben, mikor az eljárás több napon át tartott, a cselek­mény egységességénél fogva, az eljárás befejeztének napjától szá­míttatik, habár a sérelmesnek talált intézkedés valamely előbbi napon tétetett is. D. 1905. okt. 31. 4265. Gl. XIII. 1058. Az "a körülmény,, hogy a végrehajtási foglalás és ennek következtében történt többi végrehajtási eljárás az alaki jog szempontjából sza­bályszerű, illetőleg törvényszerű volt-e, csak magában a végre­hajtási eljárásban az ott előirt módon orvosolható; egy más perben tehát többé nem vitatható, hanem az egész végrehajtási eljá­rás akként fogadandó el, amint az megtörtént és a végrehajtási eljá­rásban jogerőssé vált. Curia 1907. máj. 14. I. G. 166. Gl. XIV. 1229. Az előterjesztés elmulasztása a végre­hajtást szenvedő adósát, aki a végrehajtást szenvedő ellen foly­tatott eljárásban ügyfélként nem is szerepelt, nem fosztja meg at­tól, hogy a végrehajtást szenvedő követelésének lefoglalása követ­keztében a végrehajtató által a kö­vetelés behajtása iránt indított perben a végrehajtatóval szemben, aki ellene itélt dolog hatályával bírói határozatot nem nyert, a törvényen alapuló minden kifogá­sát s így azt a kifogást is érvénye­síthesse, hogy a végrehajtási fog­lalás, mint a törvény rendelkezé­sébe ütköző, hatálytalan, s ennél­fogva a végrehajtást szenvedő adósa, ha a foglalás hatálytalansá­gára való tekintettel a szabálytala­nul letiltott követelésre nem a végrehajtatónak, hanem annak tel­jesít fizetést, aki az anyagi jog szabályai szerint a fizetés felvéte­lére jogosult, az ekként fizetett összegnek a végrehajtató részére való megtérítésére jogosan nem kötelezhető. C. 1906. nov. 8. II. G. 120. Gl. XIV. 1230. A végrehajtási eljárás folyamán a birói kiküldött eljárása ellen bead­ható előterjesztés elmulasztásának csak annyiban van a jogerejüség szempontjából hatálya, hogy az előterjesztés többé nem tehető meg s hogy ennélfogva a végre­hajtási eljárás tovább folytatható, de nincs oly hatálya, hogy az elő­terjesztés utján elintézhető kérdés annak hátrányára, akivel szemben a végrehajtató fél a végrehajtási eljárásból folyólag per utján jogot kíván érvényesíteni, jogerősen el­döntöttnek volna tekinthető. Az előterjesztés czélja a kiküldött sza­bályellenes eljárásiak rövid uton való hatálytalanítása, de ebből nem következik, hogy a kiküldött szabályellenes eljárásából, ha az ezen az uton nem is hatálytalanit­tatik, a végrehajtató a végrehaj­tási eljárásban ügyfélként nem is szerepelt harmadik személyekkel szemben ezek részéről peres uton meg nem támadható jogot szerez­hessen. Az előterjesztés elmulasz­tása tehát a végrehajtást szenvedő adósát, aki a végrehajtást szen­vedő követelésének lefoglalása kö­vetkeztében a végrehajtató által a követelés behajtása iránt indított perben a végrehajtatóval szemben — aki ellen itélt dolog hatályával biró határozatot nem nyert a tör­vényen alapuló minden kifogást s 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom