Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A Curia bíráskodása képviselőválaszrtási ügyekben 397 oly lényeges alkatrésze a kérvénynek, mely az egész eljárás kiindulási pontját, tulajdonképpeni czélját és egyszersmind annak határait is megszabja; ennélfogva a viszonylagos érvénytelenségi okokra alapított tényállítások mint önálló érvénytelenségi ténvek és okok többé figyelembe nem vehetők. 139/905, 326/903, 204/905. sz. Gr. X. 461. Gl. X- 82. Kérelem feltételes elejtésének helye van. 111/905. sz. Gr. X. 463. Gl. X. 110A kérvény ellen azon az alapon, hogy az résziben nem felel meg a 23. §-ntak, az érdemleges tárgy>alás folyamán is tehető kifogás. 251/905. Gr. X. 463. Gl. X. 78. A választási jegyzőkönyv, mint közokirat tartalma ellen csak ugy van elienbizonyitásnak helye, ha annak ítartalmi valósága kifejezetten megtámadtatott. 261/005. Gr. X. 464. Gl- X. 125. A választási jegyzőkönyv tartalmával szemben a választási elnök és jegyzőnek az ellenkező tényállást igazoló magánnyilatkozata figyelembe nem vehető. 127/905. Gr. X. 464. Gl. X. 125. A közjegyzői tanúsítvány, hogy a névjegyzékben más hasonló nevü választó nem fordul elő, nem pótolhatja a személyazonosság tanúsítását. Az „azonossági és ügyleti tanuknak" az a nyilatkozata, hogy a kérvényezők azonosak az illető községek 1905. évre érvényes névjegyzékébe felvett választókkal, nem pótolhatja ennek az azonosságnak a kir. közjegyző által való tanúsítását. Az 1899: XV. t.-czikk nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy az azonosság esetleg az 1874: XXXV. t.-ezikkben foglalt köjegyzői törvény 70. §-ának megfelelő alkalmazásával tanúsítható volna, ily rendelkezés hiányában pedig a most idézett 70. §., mint a közjegyzői törvény_ által a közjegyzők hatáskörébe utalt eljárásra vonatkozó rendelkezés, az 1899: XV. t.-cz.-ben szabályozott kérvényi eljárásban nem alkalmazható. 30/1905. sz. Gl. XH. 10. A választást megtámadó kérvény ellen csak a tárgyaláson beterjesztett ellenkérvény folytán a tárgva!ás elhalasztható; ellenben a választásvédő által a tárgyaláson bemutatott védelmi bizonyítékok alapján halasztás nem kérhető. 15/1905. sz. Gl. XII. 40. A választást védők által előterjesztett alaki kifogásnak hely adatott, mert nincs kifejezés adva abban a közjegyzői tanúsítványban annak, hogy a kir. közjegyzőnek a tanúsítvány kiállítása körül eljárt helyettes a kérvényezőket személyesen ismeri; már pedig a kir. közjegyző a személyazonosságot az idézett 21. §. és az ennek alapján kifejlett birói gyakorlat értelmében csak saját közvetlen tudomása alapján igazolhatta volna. Tárgyalás kitűzése nem akadályozza a kérvénynek visszautasítását. 237/1905. sz. Gr. X. 459. Gl. X. 75., 92. Gl. XII. 4. Az 1899. évi XV. t.-cz. 28. §-a csak a 3. §. 25. és 27. pontjai esetében alkalmazható. Már pedig ugy a 25., mint a 27. pont önálló érvénytelenségi tényt határoz meg; következésképen a 4. §. szerint a 3. §. 2, 3, 4, 6, 9, 10. és 11. pontjai alapján netán helyt fogható le- és hozzászámitás sem önállóan, sem kapcsolatban nem szolgálhat az ellenjelölt többségének megállapitásához törvényszerű adatul. 1634/1905. ez. Gl. XHT. 6. Az 1889: XV. t.-cz. 169. §-a 1. bekezdésében meghatározott bűncselekmény tényálladéka megállapítható, mert a választási elnök elnézte, hogy a választók s a szavazatszedő küldöttségek között az összeköttetés az egyik párton közvetlenül s nem bizalmi férfiak utján létesüljön. — A választási elnök a választási helyiségen kivül történt eseteknél nincs személyes közbelépésre kötelezve s 'ily közbelépés czéljából a szavazást nincs joga felfüggeszteni. 276/1906. Gl. XIV. 196.