Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A Öurda bíráskodása •képviselőválasztás! ügyeikiben 391 tás egyszerű ténye máris a 3. §. 6. pontjaiba ütköző érvénytelenségi okot állapítaná meg, (argumentum a contrario magyarázat a 7. §. b) pontjából), mert ilyenkor is nemcsak az evés és ivás ténye magában határoz, hanem vizsgálandó azzal kapcsolatban a törvény által kivétel nélkül megkívánt vétkes czélzat. VI. Szemben azzal a kétségtelen ténynyel, 'hogy a választók a választás napjának reggelén, a midőn már jelöltjüknek meg voltak nyerve ós a reá való szavazásra készen állottak, a párttanyán összegyűltek és sem megengedett, sem törvényellenes befolyásoltatásuk szüksége többé fenn nem forgott, bárba ez a választás napján tömíörült párt egyes választóira kizárva nincs, ugy mégis feltétlenül meg kell kívánni, hogy azok, akik az ily körülmények közt történt megvendégelésnél a képviselőnek oly törvényellenes czélzatot tulajdonítanak, amely a helyzet által indokolva nincs, ezt oly nyilvánvaló adatokkal valószinüsitsék, melyekből a törvény által tiltott czélzat okszerűen következtethető legyen. VII. Bárha a szentesi országgyűlési képviselőválasztó kerület nem áll több községből, ugy mégis, tekintve, hogy a választás október 27-én vette kezdetét és csak 28-án reggeli 1 óra után lett befejezve, hogy Szentes községhatárának ismert kiterjedése mellett a választók élelmiszer dolgában tényleg nehéz helyzetbe jutottak: ha a képviselő ily körülmények közt az úgynevezett párttanyán egybegyűlt választóit a választás napján élelmiszerekkel ellátja, erre a tényre a törvény 9.' §-ának a) pontja rendelkezésének alkalmazását a törvénynek mind szavai, inind czélzata indokolják. VIII. Töredékes mondatidézetekben, a beszéd össztartalmának ismerete nélkül, amely különböző megítélés alá eső fordulatokat foglalhat magában, a m. kir. Curia az izgatásnak a törvény által megkívánt tényálladéki elemeit fel nem ismerhette. IX. Az 1874:XXXIII. t.-cz. 70. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a szavazás nyilvánosan és élőszóval történik, nem egy-két szabályellenes szavazatra, hanem általában a szavazás módjára vonatkozik. X. A 159. §-nak a zárórára vonatkozó rendelkezései nem azzal az értelemmel birnak, mintha az ott emiitett egy órai és két órán tul nem terjedhető határidő leteltével minden körülmények közt be kellene rekeszteni a szavazást, hanem azzal, hogy a záridő alatt még mindig jelentkezhetnek szavazók, a szavazás pedig csak akkor rekeszthető be, a mikor már a záróra leteltével sem jelentkeznek oly szavazók, akik még a zárórán belül megjelentek. Gr. V. 197. Gl. X. 15, 18, 26, 46, 48, 70, 86, 89, 91, 122. ítélet: 346/902. Wolfner Tivadar esete: (3. §. 2., 3., 4., 6., 10., 11a., 12., 13., 16., 22., 26. pp. — 7., 28. §§. 1878 :V. t.-cz. 186. §.) I. A törvény a kérelem vagylagos előterjesztését seholsem tiltja és ez sem annak szellemébe, sem pedig kivihetöség tekintetében akadályba nem ütközik. II. Mig a választási elnök törvénybe ütköző eljárása a 3. §. 16., 17., 18., 19. és 20. pontjaiban meghatározott feltétlen érvénytelenségi ok, addig a szevazatszedő küldöttségi elnöknek, mint ilyennek törvényellenes ténykedése érvénytelenségi ok gyanánt csak a törvény 13. és 20. pontjaiban emlittetik, melyek közül csak az utóbbi feltétlen érvénytelenségi ok. III. A választási elnök eljárása ellen mi kifogás sem tétetvén, ö a küldöttségi elnökkel szemben panaszolt érvénytelenségi okok és tények tekintetében, mint a választási aktus ténytanuja is kifogástalanul megbízhatónak tekintendő. IV. Minthogy a szükséges ellátás fogalma minden irányban viszonylagos, ennélfogva a legtágabb tér