Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
A Curda bíráskodása képviselöválasztási ügyekben 389 tényeknek ujakkal való kibővítése, mint a kérvény jogalapjának megváltoztatása, az ujabb kérvénynek hivatalból való visszautasítását kell, hogy eredményezze. II. Az érvénytelenségi oknak ugy a 11., mint a 29. §§-ban meghatározott f ogalma alatt csakis az a "tényálladék érthető, amely az eljárás alapját képezi; ezt pedig a tények és érvénytelenségi okok együttvéve alkotják meg. III. A 11. §. kedvezménye csak oly irányban czélozza a választók jogainak védelmét, hogy azok, a régi kérvényezők visszalépése esetén, az eljárásba beavatkozhassanak (ami tehát ugyancsak kizárja a nóvumokat.) Gr. V. 183. Gl. X. 99, 110. Végzés: 170/902. sz. Dr. Szüllő Géza esete: (3., 7., 8., 11., 20., 23., 31. c), 44., 70. §§.) I. A kérvénynek határozottnak kellvén lennie, mellőzhetetlen követelménye az ujabb kérvénynek, hogy az okok tekintetében (melyekhez a tények is tartoznak) az alapkérvénynyel egységes legyen. Az ellenkezőnek megengedése valóságos perújítás volna, amit pedig a 44. §. feltétlenül kizár. II. Minthogy az okok az alapkérvényben konkrét tényekkel és ténykörülményekkel nem jelöltettek meg (23. §.) s e szerint okok lényegileg nem is hozattak fel: ennélfogva az újított kérvényben más tényekkel és ténykörülményekkel, sőt bizonyítékokkal is támogatott érvénytelenségi okok nem alapulnak az alapkérvényen, hanem uj okoknak tekintendők. Gr. V. 184'. Gl. X. 70. Végzés: 179/902. Tormay Károly esete: (3. §. 10. p., 121. §.) I. A kérvény helyett, az ahhoz csatolt nyilatkozatokban (tehát annak mellékleteiben) foglalt uj önálló okok és tények épp oly kevéssé vehetők tekintetbe, mintha azok a tárgyalásom szóval a kérvény kiegészítése végett adattak volna elő. II. Miután a kérvényben a képviselőnek, mint közhivat álnoknak előadott tényei a törvény értelmében csak mint feltétlenül érvénytelenítő okok jöhetnek tekintetbe, ezeket azonban a kérvényezők a tárgyaláson mint viszonylagos érvénytelenitő okokat kívánták érvényesíteni, ennélfogva azok most már (a felek rendelkezési jogára és a törvény kifejezett rendelkezéseire való tekintettel) egyik irányban sem érvényesíthetők. Gr. 186. Gl. X. 33, 82, 108. ítélet: 193/902. Dr. Szombathy György esete: (3. §. 1., 8., 9. c) p.) I. Bárha a 3. §. 1. pontjába ütköző érvénytelenségi ok utolsó helyen panaszoltatott, első sorban mégis ez bírálandó el. II. A m. k'ir. Curia a választhatóság kérdésében sem a központi választmány határozatához, sem a polgármester ama értesítéséhez, amely tudatja a képviselővel, hogy a választói névjegyzékbe felvétetett, — kötve nincs, mert a m. kir. Curia a megválaszthatóság kérdését teljesen önállóan bírálja el. III. A kor jelzésének a választói névjegyzékbe történt téves bevezetése oly mellékkörülmény, amely egyéb lényeges mozzanatokkal szemben nemcsak hogy döntő nem lehet, hanem ellenkezőleg, az ilyen és hasonló tévedéseknek helyreigazítása a választási elnöknek is jogában, sőt kötelességében áll. IV. Minthogy az egyszerű román földműves által ötletszerűen léczből hevenyészett keresztalaku készülék sem vallási tisztelet tárgyát nem képezheti, sem pedig egyházi szertartás végzésére nem lehet rendelve, ennélfogva annak a választási menetben avagy a választók gyülekezetében tényleg történt •haszuálata sem eshetik a 3. §. 9. c) pontja alá. Gr. V. 187. Gl. X. 9, 28, 31. ítélet: 205/902. sz. Benke Gyula esete: (11., 21., 31.. Hfe §§., 1874:XXXV. t.-cz. 89. §.) A törvény 31. és 32. §§-ainak egybevetett rendelkezése kizárja, hogy a választói névjegyzéknek a kérvény mellett fekvő, közjegyzői hi-