Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Telekkönyvi rendtartás 104. §. 349 Szegedi T. C. Uh. 1902. szept. 18. 6456. sz. Gl. VII. 1005. Az 1871. évi 681. számú végzés foly­tán eszközölt perfeljegyzés, te­kintve, hogy az csak az 1871. évi 822. számú keresettel peressé tett nyilvánkönyvi jog érvényesítésének biztosítására szolgált, annak a ke resetnek jogérvényesen történt el­utasítása folytán joghatályát tel­jesen elvesztette, az ekként elenyé­szett joghatály további fentartásá­nak tehát egyáltalában és így az 1896. évi 10191. sz. perujitó kere­set B) alatti felzete alapján sem lehet helye. Kassai T. 1897. iun. 26. 1370. Gl. VII. 1007. Habár a M. Eyikora javára a 8825/76. sz. végzéssel eszközölt tulajdonjogi bekebelezés szabálytalan volt is, amennyiben az a D. Móizes javára 2394/76. sz. végzéssel eszközölt fel­jegyzésre foganatosíttatott, holott telekkönyvi feljegyzésekre további jogok nem szerezhetők, tekintettel mégis arra, hogy a felhívott vég­zések a felterjesztett iratok szerint jogerőre emelkedettnek mutatkoz­nak, a további bejegyzések elrende­lésénél és foganatosításánál sem ezek a végzések, sem az azok alap­ján foganatosított telekkönyvi be­jegyzések nem voltak figyelmen kivül hagyhatók. Debreczeni T. 1895. nov. 13. 4668. A Bpesti T. 1887. szept. 5., 24,280. sz. a. kijelen­tette, hogy amennyiben pedig a perfeljegyzésre merőben szabály­talanul zálogjogok előjegyeztet­tek, nyilvánvaló, hogy az ily zálog­jogok teljesen hatálytalanok lévén, nem létezőknek tekintendők. Ezt a kijelentést a Curia 1888. jun. 26. 8846/1887. szám alatt hh. Gl. VII. 1008. A vagyonközösségi megszüntetési per­nek, mint nem nyilvánkönyvi jog szerzésére irányulónak a feljegy­zése, a kir. Curia II. számú. polg. döntvénye szerint kizárva nincs. 0. 1905. április 26. 487. sz. a. Gl. XII. 2324. Az 1881 :LIV. t.-cz. 6. §-a a birtok­biróságot nem jogosítja fel arra, hogy az előtte indított törlési perek feljegyzését maga rendelje el, il­letve az általa elrendelt perfeljegy­zés foganatosítása végett a telek­könyvi hatóságot megkeresse. C. 1905. június 23. 896/1905. Gl. XII. 2325. Az árverési vevő ellen nyilvánkönyvi jogok csakis az árverésen megvett ingatlanok tulajdonjogának javára történt bekebelezhetése után szerez* ihetők; és a még nem telekkönyvi tulajdonos árverési vevő ellen, a tulajdonjog bekebelezése iránt be­adott kérvény rangsor elnyerése vé­gett való feljegyzésének, a telek­könyvi rendtartás szerint helye nincs. C. 1905. május 9. 1915/1905. Gl. XII. 2326. A jelzálogos hitelező részéről kikötött az a terhelési tilalom, hogy a jel­zálog tulajdonosa az ő beleegyezése nélkül az 1896: V. t.-cz. alapján szőlőfelujitási kölcsönt ne vehessen fel, a telekkönyvben fel nem je­gyezhető. A szegedi kir. tábla 5-ik számú teljesülési döntvénye 1905. február 9. .Gl. XII. 2327. A hitelező érdekében kikötött az a terhelési tilalom, hogy a jelzálog tulajdonosa a hitelező beleegyezése nélkül az 1896: V. t.-cz. alapján szőlőfelujitási kölcsönt fel ne ve­hessen, a telekkönyvbe fel nem je­gyezhető. A kassai kir. tábla 10. számú teljes-ülési döntvénye 1905. április 18. Gl. XII. 2328. A jelzálogos hitelező részéről kikötött az a tulajdoni korlátozás, hogy a jelzálog tulajdonosa a jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül ugyan­azon jelzálogi ingatlant az 1896:6. V. t.-czikken alapuló szőlőfeluji­tási kölcsönnel meg nem terhel­heti, a telekkönyvben feljegyezhető. A budapesti kir. tábla 9. számú polgári döntvénye 1905. május 11. Gl. XII. 2329. Azon terhelési tilalom, hogy az in­gatlanra a hitelező beleegyezése nélkül szőlőfelujitási kölcsön fel nem vehető, a telekkönyvben fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom