Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

-n Végrehajtási ügyminiszterium 12.500/902. ez. r. 259. §. szerint pedig a kincstár ügyeiben felmerült és az ellenféltől behajtott perköltség az eljárt tiszti ügyészt illeti meg; ezen törvényes intézkedésekből pedig nyilvánvaló, hogy a tiszti ügyészt a dologi végrehajtási ügyekben, valamint az ezekkel kapcsolatos perekben, ha egyébként a törvényszerű feltételek fenforognak, az ellenféltől perköltség megilleti. C. 1904. febr. 5. 9601/903. sz. Gl. VII. 272. Végrehajtási eljárásban azokban az esetekben, midőn a kiküldött a végrehajtató ügyvédének jelentkezésére jár eh. vagy midőn az ügyvéd által képviselt végrehajtató kérelmére az ügyvédi képviselet kitüntetése mellett elrendelt kiküldetésben a végrehajtató külön jelentkezése nélkül is eljárni tartozik a végrehajtási jogcselekmény teljesitése körül fölmerült s a kiküldöttet megillető költségek megfizetésére kiküldött kérelméhez képest a végrehajtató ügyvéde egyetemlegesen kötelezhetők. M. 15. sz. polg. hat. Gr. X. 950. A végrehajtató részéről beterjesztett zálogolási vagy árverési jegyzőkönyv jóváhagyását tárgyazó végzés nem a kiküldött eljárására, hanem lényegileg csak a felszámított dijak megállapítására vonatkozik. B.' 1899. márcz. 8. 1168/99. sz. Gr. III. 93. A végrehajtó dijait a fél köteles fizetni s nem az ügyvéd. B. 1902. okt. 14. 4561. sz. Gr. III. 94. A végrehajtó és becsüs a folytatólagos eljárásokért külön-külön . díjazásban részesülnek, ha az eljárásokra szükség volt. B. 1903. július 29. 3471/903. sz. Gr. III. 95. Az 1881 :LX. t.-cz. 27. §-a értelmében a végrehajtási költségeket, tehát a megkisérlett foganatosítással felmerült költséget is, amennyiben az nem a végrehajtató nyilvánvaló mulasztása következtében merült fel, a végrehajtást szenvedett viseli. B. 1902. márcz. 13. 7701/901. Gr. III. 96. eljárás 27. §. | Az 1877: XXII. t.-cz. 85. §. utolsó pontjának az a rendelkezése, hogy a végrehajtás folyamán magát meghatalmazottal képviseltető végrehajtatónak az ezzel felmerült költségtöbblete az ellenfél terhére meg nem állapitható, csupán az ingóságokra foganatosított végrehajtás folyama alatt alkalmazható. D. 4745/98. sz. Gr. III. 97. Az 1881 :LX. t.-cz. 27. §-ának azon intézkedése, amely szerint a végrehajtási költségeket a marasztalt fél viseli, nem terjedhet ki azokra a költségekre, amelyek a végrehajtást szenvedett hibáján kivül sikertelenné vált eljárás következtében merültek fel. B. 7629. P. 1902. okt. 21. Gr. III. 98. A végrehajtási eljárás megsemmisítésének okszerű folyománya az, hogy a megsemmisített eljárásért díj és költség nem állapitható meg. Kassai T. 1902. febr. 12. 356. sz. Gr. III. 99. A bírósági végrehajtói dijak iránti kielégítési végrehajtási kérvény költségei nem esnek a 31.158/91. sz. igazságügyminiszteri rendeletben szabályozott dijak alá. Bpesti T. 1903. június 24. 4708/903. sz. Gr. ni. 100. A több napon át egymásután (aug. 30., 31., szept. 1.) teljesített végrehajtási cselekmények fuvardíj tekintetében egy időben történteknek nem tekinthetők. B. 1889. febr. 19. 62.162/88. sz. Gl. VII. 256. Hogy a végrehajtó a székhelyen kívül ugyanazon időben ® helyetat teljesített eljárásokért külön-külön eljárási dijat számítson. A 31.158/91. sz. igazságügyim, rend. csak akkor engedi meg, ha ily alkalommal több végrehajtást, tehát külön kiküldetésen alapuló s másmás végrehajtató érdekében eszközlendő eljárást teljesít. A miniszteri rendelet emez intézkedéséből tehát okszerűen következik, hogy viszont oly esetben, midőn ugyanegy kiküldetés alapján — tehát egy végrehajtási ügyke^ habár több marasztalt fél