Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 58. §. 221 ha a kezes is (már a keresetben perbe vonatott.-B. 1890. márcz. 26. 58.019/89. Q-l. VII. 1260. A perrendtartás 8. és 53. §§-ai, sem az ügyvédi rendtartás 58. §-a az ügyvédi dijaik iránti keresetekre nézve kizárólagos birói illetékessé­get nem állapítanak meg. C. 1889. febr. 28. 7874/88. sz. — Azonos: C. 1892. aug. 25. 8476. sz. Gl. VII. 1261. Habár a képviseltnek az ügyvédi ju­talomdijak és költségek megfizetésé­ben való marasztalása 1874. évi XXXIV. t.-cz. 58. §-a értelmélDen per utján eszközlendő ki, rmind­azoináltal a bűnvádi perben kiérde­melt munkadíj és felmerült költ­ség mennyiségének megállapítása az eljáró büntető bíróság hatáskö­rébe tartozik, mert kiválóan ez van hivatva az érdembe hozott ösz­szegek helyességét az igazság köve­telményeinek megfelelően megbí­rálni. 0. 1892. ápr. 5. 3573/91. szám. Azonos: 1892. ápr. 5. 2288/91 sz. Gl. VII. 1263. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 58. §-ában érintett perbíróság alatt már a prdts 252. §-ára való hivatkozás­nál fogva is és annyival inkább csak a polgári s nem a büntető bí­róság is érthető, mivel az idézett szakaszban az ügyvédnek fentar­tott keresetek éppen ugy, ' mint egyéb magánjogi viszonyokból eredő vitás követelések, 'büntető­bírósági külön eljárás tárgyát egy­általában nem képezhetik. C. 1891. decz. 16. 7636. sz. Gl. VII. 1264. Felszámított ügyvédi munkálatoknak valóban megtörtént teljesítése fő­esküvel, az pedig, hogy e munká­latokért kivánt összegek mérsé-i keltek és valódiak, 'becslő esküvel bizonyítható. 0. 1875. febr. 3. 653. mm szám. Gl. VII. 1266. Ügyvédi munkadíj iránti perékben az ügyvédi díj előzetes megállapí­tására vonatkozó írásbeli megegye­zés létrejötte tanukkal vagy eskü­vel bizonyítható. 0. 1901. febr. 13. 817. sz. Gl. VII. 1267. A biró az ügyvéd tevékenységét és felszámított kiadásainak helyessé­gét, amennyiben az a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges, még akkor is vizsgálni és határozatánál irányadóul venni tartozik, ha alp. a keresetre hozott idéző végzéssel kitűzött határnapon nem is jelent meg. 0. 1895. juim. 19. 5306/94. .sz. Gl. VII. 1268. Az 1874.-XXXIV. t.-cz. 61. §-a csak bíróságok és közhatóságok előtti eljárásnál követel az ügyvédtől írásbeli meghatalmazást. C. 1890. máj. 22. 6152/89. Gl. VII. 1269. Szabályszerű alakban kiállított meg­hatalmaziássa'l szemben a bíróság, mely előtt az ügyvéd fellép, nem vizsgálja meg azt, vájjon a megha­talmazást aláirt személy csakugyan jogosítva van-e ügyvédet vallani vagy nincs erre jogosítva? 1890. decz. 15. 43/889. sz. C. 1891. szept. 2. 6110. sz. Gl. VII. 1270. A törvény eme rendelkezésével tehát perben felmerült, de bíróilag meg nem állapított ügyvédi költségekre nézve a per bírósága ügybiróság­ként jelöltetett ki, amelytől pedig eltérésnek helye nincs. Curia 1904. decz. 9. I. G. 388. Gr. X. 1113. Az ügyvédi rendtartás 54. §-a értel­mében, szabad egyezkedés utján kötelezett ügyvédi jutalomdíj iránt indított kereset az 55. és 56. §. szerint osak akkor tartozik a per bírósághoz, ha a jutalomdíj aránylagos leszállítása tétetik per tárgyává, egyébként pedig a juta­lomdíj megfizetése iránti perre az 1874:XXXIV. t.-cz. 58. §-ának a bírói hatáskört szabályozó rendel­kezése ki nem terjed. Curia 1904. deczember 9. G. 388. Gr. X. 1114. Az 1874:XXXIV. t.-cz. 57. §-nak rendelkezése nem értelmezhető oly­kép, hogy az ügyvéd a perbeli képviselet megszűnte után sinos jogosítva az ügy vagy per tárgyát engedmény utján magához váltani.. Curia 1904. november 15. I. G­307/904. sz. Gr. X. 1115.

Next

/
Oldalképek
Tartalom