Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

206 Az ügyvédi rendtartás 54. §. het ellenfelével, mert különben az ügyvédnek a kereseti egész követelési összegnek egy hányadát köteles fizetni. 0. 1887. június 28604. sz. Gr. III. 179. Ha a pernyertesség esetére az ügyvéd részére jutalomdij köttetett ki és a pert a megbizó részben megnyeri, az ügyvédet aránylagos jutalomdij illeti meg. Curia 1900. márczius 2. 5868/99. Gr. III. 180. Az ügyvédi állás önmagában nem minősiti az ügyvédi foglalkozástól eltérő megbízatáson alapuló ténykedéseket olyanoknak, amelyek az ügyvédi rendtartás alapján birálandók el s az 1874 :XXXIV- t-cz. VI. fejezete is az ügyvédnek csak szorosan az ügyvédi rendtartásban megszabott képviselet folyományát képező követelésekre vonatkozván, ebből folyó an helyes a felebbezési biróság által elfoglalt azt a jogi álláspontot, hogy az ügyvédnek olyan követeléseire, amelyek nem szorosan az ügyvédi jogkörhöz tartozó ténykedésekből származnak, csak a közönséges megbízásra vonatkozó általános magánjogi szabályok alkalmazandók. C. 1903. ápr. 23. I. G. 431. sz. Gr. III. 181. Gl. VII. 1214. Az ügyvédi rendtartás 71. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az ügyvédi eljárásból folyó kártérítési kötelezettség érvényesítése a polgári perbíróság elé tartozik, nem zárja ki azt, hogy ügyvédi dij megtérítése iránti váltóperben ez a kártérítési kötelezettség figyelembe vétessék annyiban, amenynyiben az ügyvéd mulasztásából vagy hibájából sikerre nem vezetett pernek ügyvédi munkadíj- és költségkövetelése ebből az okból meg nem itélhetőnek mondandó ki. 0. 1899. deczember 8. 528/99. sz. Gr. III. 182. Információért az ügyvédet dij csak akkor illeti, ha külön megbízást nyert, mert az 1874 :XXXIV- t.-cz. •62. §-a szerint csak arra van feljogosítva, ami az ügy rendes vitelével egybe van kötve. Sz. 1896. •G. 211. sz. Gl. VII. 1168. Az ügyvéd készpénzbeli kiadásainak és időveszteségének megtérítésén, valamint jutalomdiján felül még fáradozásainak külön díjazását is jogosan nem igényelheti. D. 1896. jun. 10. 58. sz. Gl. VII. 1169. Általános jogszabály, hogy az ügyvéd a megbízásból teljesített munkálkodásáért, ha csak az ellenkező kikötve nincs, dijat követelhet; még pedig, ha díjkövetelése okiratilag szabályoztatott, ez okirat értelmében, különben pedig a dolog természete szerint bírói vagy magánúton meghatározandó öszszegben. Általánosan elfogadott jogszabály az is, hogy ha az ügyvédet teendői bevégzésében a megbizó fél maga gátolja meg: ezt az ügyvéd dijáért teljes felelősség terheli. B. 1897. szept. 3. 124. sz. Gl. VII. 1170. Az ügyvéd által nem ügyvédi ténykedésért (ingatlanvétel közvetítése) kikötött jutalomdíj érvényességéhez okirat nem szükséges. C. 1906. IV. 26. 8591/904. Gl. XIII. 1138. Az ügyvéd által megbízott helyettesnek eljárása, az ügyféllel szemben magának a meghatalmazott ügyvédnek eljárásaként lévén tekintendő: enlniek az eljárásnak diját és költségét az ügyvéd a helyettesével való viszonyától függetlenül követelheti ügyfelétől; annyival is inkább, mert a helyettes ügyvéd az ügyféllel jogviszonyban nem áll, és igy ez utóbbit nem fenyegeti az a veszély, hogy a helyettes ügyvéd közvetlenül tőle követelhesse járandóságát. Sz. 1901. márcz. 27. 24. sz. Gl. VII. 1171. Az 1874 .-XXXIV. t.-cz. 47. §-ába ütköző eljárásért díjazás nem követelhető, de jogszabály, hogy a mennyiben a díjazás már megitörtéttilt, ennek visszafizetése nem követelhető. B. 1901. márczius 28. 333/900. sz. Gl. VII. 1172. Az ügyvédi jutalomdijra vonatkozó egyezménynek az 1874: XXXIV. t.-cz. 54. és 55.' §-a 'értelmében összeg és tárgy szerint meghatározottnak kell lenni, a végből, hogy