Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 54. §. 203 a rá bízott ügyiben tett készkiadásadmak és időveszteségének megtérítésén felül az általa képviselt féllel szemben illő díjazást. 0. 1899. május 22. 645/88. sz. Azonos 1890. május 22. 6152/89. sz. Gr. III. 148. Az ellenfélnek őriként engedett halasztásoknál való közbenjárásért az ügyvéd megbízójától díjazást nem követelhet. 0. 1885. szept. 3. 4108. sz. Gr. III. 149. Gl. VII. 1163. Az, hogy az ügyvéd a felsőbb bírósági ítéletről, még mielőtt neki kézbesittetett, iá felét értesitette, nem tartozik rendes teendőihez, minélfogva az e czélból eszközölt 'nyilvántartásért csak akkor követelhet dijiazást, ha a fél ezt ugy kívánta, vagyis, ha erre külön utasítást adott, mii, hogy a jelen esetiben megtörtént volna, alperes részéről nem is állíttatott. 0. 1890. május 27. 31. sz. Gr. III. 150. Gl. VII. 1166. Törvény által nem engedett jogorvoslatért az ügyvéd költséget és munkadíjat saját ellenfele ellenében sem követelhet. C. 1884. máj. 7-én. 202. sz. Gr. III. 151. Gl. VII. 1162. Az ügyvéd csak oly munkálatokért követelhet ügyfelétől díjazást, melyek részéről szakórtelmi gonddal, eredményre vezethető módon eszközöltetnek. C 4267/81. sz. Gr. III. 152. Gl. VII. 1161. Az ügyvéd saját felétől nem követelheti az olyan eljárás dijazá&át és költségeinek megtérítését, melynek sikertelenségéről tudomással kell bírnia. Ouria 1899. január 20. 1207/98. sz. Gr. III. 153. A többek által együttesen s osztatlanul adott meghatalmazás az ügylet természeténél fogva egyetemleges kötelezettséget állapit meg a meghatalmazok ellenében a meghatalmazott ügyvéd javára. C. 1883. szept. 14. 395. sz. Azonos 1890. jun. 18. 7531/89. sz. Gr. III. 154. Gl. VII. 1164. A biró az ügyvéd tevékenységét és | felszámított kiadásainak helyességét, amennyiben az a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges, még akkor is vizsgálni és határozatánál irányadóul venni tartozik, ha cJperes a keresetre hozott idéző végzéssel kitűzött határnapon nem jelent is meg. O. 1895. juni. 19. 5306/94. sz. Gr. III. 155. Az ügyvéd ügyfele érdekeinek kíméletével tartozik és azt nem célirányos költsógeskedéssel nem terhelheti, ennélfogva vidékre végrehajtás foganatositása céljából tett utazása költségét föle ellen csak abban az esetben számithatja fel, ha bizonyítja, hogy azt az ellenféltői meg nem kapta. C. 1896. szept. 1. 926/96. sz. Gr. ÜL 156. Gl. VII. 1195. A három évnél régibb időből származó ügyvédi dijak iránti követelésekkel szemben az osztr. polgári törvénykönyv 1480. §-áJban szabályozott elévülés nem érvényesitr hető. 0. 4. sz. polgári döntvénye. Gr. HL 157. Az ügyvéd a féllel való értekezés, tényállás-felvétel és eljárás czimén felszámított ügyvédi munka és idővesztés diját ügyfelétől követelheti, mert az 54. §. szerint az ügyvéd idővesztésének diját követelni jogosítva van s mert az értekezés és tényállás felvételére fordított idővesztés e szabály alól ninos kivéve. C. 1899. má^us 20. I. G. 109. sz. Gr. ni. 158. Gl. VII. 1119. Habár az ügyvéd az ügyvédi munkadiját bizonyos öisszegben felének fel is számította, ez nem zárja el őt attól, hogy perre kerüljön a dolog, uj felszámítását magasabb öszszegben érvényesitse. C. 1895. dec. 28. 9067/95. sz. Gr. III. 159. Az 1874:XXXIV. t.-cz. 54. §.a értelmében az ügyvédi jutalomdíj előleges megállapításához okirat lévén szükséges, kétségtelen, hogy az okiratnak a bizonvitó erőhöz törvény kívánta kellékekkel kell bírnia, mintlh'ogy azonban ,a kereset alapját képező dijkötvény az 1868. évi LIV. 167. és 168. §§-ok kellékeivel nem bír és igy jogilag nem