Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 48—49. §§. 201 rozat alapján a kielégítési végre­hajtás elrendelhető. Kolozsvári T. 1. sz. polg. hat. Gr. III. 137. Az ügyvédi rendtartás 48. §-a alá eső kötelességszegés miatt emelt panasz esetében a 66. §. értelmé­ben eljárni a kir. törvényszék lé­Vén illetékes: a fegyelmi biróság Utal folyamatba tett fegyelmi el­járás megsemmisitendő. 0. 1892. máj. 7. 234. sz. Gr. III. 138. Az ügyvédi rendtartás 66. §-a nem zárja ki, hogy az abban és a 48. §-ban emiitett kötelességszegések esetében a fegyelmi eljárás a tör­vényszék eljárását megelőzően is megindittassék. CL 1903. márcz. 7. 597/902. sz. Gr. III. 139. Az, aki a váltót a váltóbirtokos alá­írásával ellátott, de különben üres ügyvédi meghatalmazványnyal együtt a követelésnek per utján leendő behajtása végett az ügy­védnek átadja, a per utján behaj­tott pénznek az ügyvédtől való át­vételére is jogosult. B. 1898. szept. 1. 138. Gl. VII. 1138. Jogszabály, hogy a perköltség ter­mészeténél fogva nem a felet kép­viselő ügyvédnek, hanem magának a perben álló félnek Ítéltetik meg, amelyet a fél ügyvéde, ha behaj­tott, felének kívánatára az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 48. §-a értel­mében kiadni tartozik. B. 1901. márcz. 8. 308/900. sz. Gl. VII. 1139. A fél részére behajtott pénzt az ügy­véd gyümölcsöztetni a megbizó fél kamatot az 1874: XXXIV. t.-cz. 48. §-a szerint csak azon naptól fogva követelhet, amidőn a pénz kiadására felszólította, vagy arra utasitotta, hogy a behajtott pénzösszeget megbizója javára gyü­mölcsözőleg elhelyezze. C. 3149/96. Gl. VII. 1142. Azonos: C. 1899. nov. 8. 5098. sz. Az ügyvéd, ki felétől előleget nem kapott, készkiadásaira nézve a fele részére befolyt összegekre vissza­tartási joggal élhet. C. 1881. jun. 18. 3785. sz. Gl. VII. 1143. 49. §. Az ügyvéd akkor sem köteles volt ügyfelének ügyére nézve tanús­kodni, ha a megbízás megszűnt. Ha tanúskodik, de az eskütételt megtagadja, erre nem kény szer it­hető. C. 3284/81. sz. Gr. 140. Gl. VII. 1153. Az ügyvédi hűség és gondosság meg­sértése. N. 1898. aug. 11. 56. Gl. VII. 1148. Fel kell tenni azt, hogy mindenki és különösen az ügyvéd, ha ezt ma­gának vagy másnak különös meg­terheltetése és jogos érdeke sé­relme nélkül megteheti, a vele ügyleti kérdésben érintkezővel szemben a közönséges gondosság­nak azt a fokát fejti ki, amely al­kalmul szolgálhat arra, hogy a vele ügyleti kérdésben érintkező ebből az ügyleti kérdésből kifo­lyóan a netáni vagyoni hátránytól esetleg megóvassék. C. 1903. már­czius 14. 597/902. sz. Gl. VII. 1149. A felebbviteli biróság Ítéletét alp. ügyvédje személyesen vette át s igy az érkezési időt ismerve, köte­lessége lett volna, ha kellő gondos­sággal jár el, az :'rnok feljegyzését ellenőrizni és éppen, mivel a köte­les gondosságot elmulasztotta, vét­kes gondatlanságot követett el, annyival inkább, mert az ügyvéd az alkalmazottjának ügyvédi ha­táskörében véghezvitt cselekmé­nyeiért felelős. Gy. 1899. febr. 9. 1. sz. Gl. VII. 1150. Az ügyvéd felelőssége az irodájá­ban alkalmazottak cselekményeiért mértéken tul ki nem terjeszthető s az a dolog természete szerint az al­kalmazottaknak csakis ama cselek­ményeire terjed ki, amelyek az; ügyvédi hivatással és az ügyvédi gyakorlattal rendszerint járnak s alkalmazásuk jogköreit meg nem haladják. B. 1902. okt. 30. 199. sz. Gl. VII. 1151. Igaz ugyan, hogy az ügyvéd irodájá­ban állandóan alkalmazott irnok rendszerint nem tekinthető felha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom