Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 48. §. 199 Az ügyvédi rdts. 48. §-a kötelességévé teszi az ügyvédnek, hogy az általa a fél megbízása folytán behajtott pénzt a félnek azonnnal kiadja; visszatartási joga tehát az ügyvédnek, különösen a bíróilag meg nem állapitott költségekre nézve nincs és mitsem változtat e tekintetben a fél által aláirt meghatalmazási blanketta szokásos ellenkező tartalma. 0. 1905. szept. 23. 382. sz. Gl. XII. 2377. Az ü. r. 47. §-a perenkivüli megbízás esetében nem nyer alkalmazást. C. 1907. febr. 22. 10.443/905. Gl. XIV. 1277. Az ügyvéd a perfél informáczióján kivül a kezeihez szolgáltatott okiratok tanulmányozása és az azok, valamint a perfél informácziója alapján tudomására jutott ténykörülmények mérlegelése és esetleg szükségesnek mutatkozó további tájékozódás utján szerzett adatok felhasználásával indíthatja csak meg a pert s igy pusztán azért, mert a perfél adta informáczió egyik-másik adata a per folyamán esetleg megdöntetett, az ügyvéd tévedésbe ejtése annál kevésbbé állapitható meg, mert az ügyvédnek főleg a felperesre bizott nagyobb kártérités iránt folyamatba tett perhez hasonló ügyekben egyik elsőrendű kötelessége az ügye iránt rendszerint elfogult fél adatainak jogi mérlegelésén kívül, azok megbirálása és megbízhatóságuk megállapítása. 0. 1906. nov. 14. 4892. sz. Gl. XIV. 1278. Az ügyvéd a fele részére kézhezvett pénzt kamatoztatni nem tartozik; ellenben törvényes kamatot tartozik fizetni azon naptól, amelyen ellene a visszatartott pénz tekintetében panasz adatott be. 0. 1907. jun. 5. 2650/906. Gl. XIV. 1279. 48. §. A birói gyakorlat akként értelmezi és alkalmazza az ügyvédi rendtartás 48. §-át, hogy az ügyvéd a megbízója részére behajtott összegből az ugyanazon ügyben ügyfelével szemben megállapított vagy megállapítottnak tekintendő ügyvédi munkadijat és kiadását, ha az előleggel vagy más módon fedezve nincs, levonni jogosult. C. 1899. máj. 20. I. G. 109. sz. Azonos: C. 1898. márcz. 18. 1329. és 1898. márcz. 14. 1585. sz. Gr. III. 124. • Gl. VII. 1144. és 1146. Az ügyvéd a fele részére behajtott pénzt megőrizni és azt fele kívánatára kiadni tartozik, de külön megállapodás nélkül nem köteles arra, hogy a behajtott pénzt gyümölcsöztesse. Kamatot azonban köteles fizetni attól a naptól, amelyen ügyfele a behajtott pénz kiadására felszólította. C. 1899. nov. 8. 5098. sz. Gr. III. 125. Az ügyvéd a fele részére behajtott összegnek kamatoztatására egyéb megállapodás nélkül Tiem köteles, a fizetésben késedelmesnek pedig csak a panasz beadásától tekinthető. Bpesti T. 1900. szept. 27. 1362. sz. Azonos: C. 6713/90. és 3826/93. sz. Gr. III. 126. Gl. VII. 1141. Az ügyvéd jogosítva van a bíróilag megállapított dijait és kiadásait a behajtott összegből levonni, azonban a bíróilag meg nem állapitott dijakra és kiadásokra nézve őt megtartási jog nem illeti. Ouria 1896. okt. 28. 8882. sz. Gr. III. 127. A birói gyakorlat akként értelmezi és alkalmazza az ügyvédi rendtartás 48. §-át, hogy az ügyvéd a megbízója részére behajtott összegből az ugyanazon ügyben javára, ügyfelével szemben megállapított vagy megállapítottnak tekintendő ügyvédi munkadijat és kiadást, ha az előleggel vagy más módon fedezve nincs, levonni jogosult. Curia 8882/95. és 1899. máj. 20. I G. 109. sz. Gr. III. 128. Az ügyvédi rendtartás 48. §-a az ügyvédre bizott ügyek közt minőségre nézve különbséget nem tevén, a perenkivüli ügyben is a felek részére behajtott pénzt azoknak kívánatára azonnal kiszolgál-