Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
Az ügyvédi rendtartás 4—5., 7. §§. 187 81. sz. határozata 1892. Május 2. Gr. III. 29. Bíráknak, kik mint ilyenek három évig- működtek, nem kell' a doctoratus után egy évi joggyakorlatot kimutatni. Ügyvéd-vizsgáló hetes bizottság 65. sz. határozata 1894. április 9. Gr. III. 30. Az ügyvédi vizsgára bocsátás szempontjából az ügvészi gyakorlat a bíróival egyenértékű. Ügyvéd-vizsgáló hetes bizottság 447. sz. határozata 1903. október 5. Gr. ül. 31. Az ügyvédviasga-kérvények (kivételével az ismétlők részéről beadottaknak) különös méltányossági okoklói a törvényszerű három, illetve a doctoratus utáni egy évi joggyakorlati idő lejárta előtt 14 nappal beadhatók, ily esetiben is az azonban a vizsga napján a törvényszerű három;, illetve egy évi joggyakorlatnak meg kell lenni. Ügyvédvizsgáló hetes bizottság 68. sz. határozata 1893. május 16. Gr. III. 32. A fiumei illetőségű ügyvédjelöltek az 1874:XXXIV. t.-cz. által előirt képesítést tartoznak kimutatni; egyedüli kedvezményük, hogy a vizsgát oliasz nyelven tehetik. Ügyvéd-vizsgáló hetes bizottság 497. sz. határozata 1903. január 28. Gr. III. 33. Gl. VII. 1070. Valamely külföldi egyetemen nyert tudori oklevél nostrifikálása esetében a szükséges egy évi gyakorlat a hazai esryetemen történt tudorrá avatástól számítandó. Budapesti ü. v. biz. 645/905. Gl. XII. 2359. A megszállott tartományokban (Boszniában) eltöltött joggyakorlat az ügyvédi vizsgára bocsátáshoz szükséges gyakorlat megállapításánál számításba nem vehető. Bpesti ü. v. biz. 268/905. sz. Gl. XII. 2360. Bírák, kik az ügyv. rendt. 5. §-a 2. p. 4-ik bekezdése alapján bocsáttatnak ügyvédi vizsgára, a szükséges három évi gyakorlatból nem kell, hogy egy évet a jogtudorság elnyerése után töltöttek légyen. Bpesti ü. v. bizottság 299/905. sz. GL XII. 2361. Az ügyvédi kamara által a tudori oklevél másodlata alapján be nem jegyzett gyakorlat is figyelembe vehető. Bpesti ü. v. biz. 171/905. sz. Gl. XII. 2362. A Horvátországban eltöltött joggyakorlat a szükséges gyakorlatba beszámítandó. Bpesti ü. v. biz. 1905. április 3. 112. és 145. sz. GL XII. 2363. közjegyző-jelöltnek „ akkor is beszámítandó a gyakorlat, ha csak a közjegyzői kamaránál volt bejegyezve. Ü. v. hetes biz. 1905. 111. 7. 93/905. Gl. XII. 2364. Pénzintézeti igasgatói állás megfér az ügyvédséggel. C. 1905. VI. 26. • 1616/905. GT. Xn. 2365. Nincs helye perorvoslatnak azon kamarai végzés ellen, amely elutasitotta az ügyvédet az ügyvédjelölt joggyakorlaton létének bejegyzése iránti kérelmével. C. 1905. június 26. 3057/905. sz. GL XII. 2366. Az ügyvédjelölti gyakorlati idő kezdetét megállapító végzés ellen nincs perorvoslatnak helye. Ouria 1905. június 26. 3314/905. sz. Gl. XIL 2367. A kir. ügyész jogosítva van oly határozat ellen felebbezést használni, mely által az ügyvédi lajstromba való felvétel elrendeltetett. Curia 1875. jul. 8. 5867. Gr. III. 34. Oly esetben, midőn az állandó lakhelyéről ismeretlen helyre eltávozott ügyvéd ellen az ügyvédi rendtartás 7. §-ának végpontja alapján tétetett folyamatba a fegyelmi eljárás, a nélkül azonban, hogy ellene a 45. és 49. §§-ba ütközöleg hivatásszerű kötelességeinek vétkes megszegése miatt is emeltetett volna panasz: ellene a kamara lajstromába való kitöröltetésén felül más büntetés alkalmazásának helye nincs. 0. 1884. június 27 282. sz. Gr. III. 35. Gl. VII. 1071.' Az ügyvédi rendtartás 7. §-a utolsó bekezdésében foglalt azani rendel-