Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Örökösödési eljárás, sithetné. 1905. jan. 18. 8453/903. sz. Gl. XII. 1534. A hagyatéki zárlat elrendelésére, ha­bár a per már meg is indíttatott, az örökösödési eljárásra illetékes járásbíróság bir hatáskörrel. C 1905. II. 10. 10613/1904. Gl. XII. .1535. 'Örökösödési bizonyítvány kiadása a 100. §-hoz. B. 1897. okt. 28. 7392. sz. Gl. VII. 164. Különös intézkedések a külföldiek hagyatéka tekintetében. Az 1894. évi XVI. t.-cz. 36. §. meghatározza azon esetet, melyben a hitelező a hagyaték leltározásánál felléphet, az oly hitelező, kinek joga nem a 3. §.3. pontján alapul, az 53. §. szerint a hagyatéki eljárásban részt nem vehet. 1900. márcz. 23. 366. sz. Gl. VII. 165. Az örökösödési eljárás 115. §-ában megrendelt közzététel eszközlése előtt perre utasitásnak nincsen helye. C. 1902. május 13. 2761. sz. a. Gr. III. 43. Gl. VII. 166. A kir. közjegyzőt leltározási külön dij megilleti abban az esetben, ha a hagyatéki tárgyalás vezetésével egy­idejüleg meg nem bízatott. N. 1898. szeptember 26. 1796. sz. a Gr. III. 44. Gl. VII. 169. Hagyaték értékelése. Gl. VII. 167. A hitbizományi vagyonra örökösö­dési eljárásnak helye nem lévén, hagyatéki tárgyalásnak sincs helye, következésképp a hitbizo­mányi javak leltározásáért járó dijak megállapításánál az 1894. évi XVI. t.-cz. 117—119. §-ait alkal­mazni nem lehet. C. 1900. június 25. 3221. sz. Gl. VII. 168. Habár a hagyatéki eljárás költsége nem is terheli a hagyatékot, a kö­teles részre jogositott még sem ki­fogásolhatja azoknak hagyatéki ter­hekként történt számitásba vételét, ha a költségekből reá ugyanolyan nagyságú összeg esnék, mint a melylyel kötelesrésze ennek követ­keztében csökkent. C. 1905. II. 15. 2879/904. Gl. XII. 1537. Örökösödési eljárásban a kir. köz­jegyzőt az 1894 :XVI. t.-cz. 117. §-a szerint megillető dijátalány meghatározásánál a vonatkozó sza­bályok értelmében felvett és meg­állapított hagyatéki leltárba fog­lalt összes vagyonnak, illetve a törvény 61. §-a esetében az összes ingatlanoknak leltári értéke veendő alapul. A szegedi kir. tábla 6. sz. polgári döntvénye. Gl. XIII. 1120. A végrendeleti végrehajtó a hagya­ték nevében perek vitelére az osz­trák polgári törvénykönyv 1008. §-a értelmében ehhez szükséges kü­lön meghatalmazás nélkül jogositva nincs. (Erdélyi eset.) Curia 1905. október 5. 69*0/904. sz. Gl. XII. 1522. Oly esetben, midőn az örökhagyó hátrahagyottjai az örökhagyó tu­lajdonául telekkönyvileg bejegy­zett ingatlant nem mint örökösök, hanem mint harmadik személyek, a törvényes örökös által tagadott vétel utján nyert tényleges birtok­lásuk alapján igénylik, a tényle­ges birtoklás kérdése pedig a tör­vényes örökösnek a hagyatéki tár­gyaláson tett nyilatkozata szerint vitásnak nem tekinthető, nem a törvényes örökös utasitandó perre, hanem a tényleges birtokosok uta­sitandók, hogy vagy kérjék az in­gatlan tulajdonának az 1892. évi XXIX. t.-cz. értelmében nevükre leendő bejegyzését, vagy pedig ke­resetet inditsanak a törvényes örö­kös ellen az ingatlan tulajdonjoga iránt. Curia 1905. október 4-én. 5600/905. sz. Gl. XII. 1523. Hozományi követelésnek a hagyaték cselekvő állagához való tartozásá­nak kimondása tárgyában hozott végzés nem tartozik azok közé a végzések közé, melyek ellen az 1894 :XVI. t.-cz. 124. §-a értelmé­ben további felfolyamodásnak van helye. C. 1899. jan. 19. 4727/98. sz. Gr. HL 45. Gl. VII. 171. A másodbiróságnak az örökösödési eljárásnak hivatalból való megin­ditását mellőző és az örökösödési bizonyitvány kiállitásához szüksé­ges eljárás eszközlését elrendelő végzés nem tartozik az 1894 :XVL törvényczikk 124. §-ában felsorolt azon végzések közé, melyek ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom