Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Örökösödési eljárás 167 elfogadta. Felfolyamodók maguk kérték az ingatlanoknak <a tulaj­donjog korlátozása mellett való átadását s az örökösödési eljárás során elkövetett tévedésüket csakis a törvény rendes utján érvénye­sülhetik. B. 1902. márcz. 25. 598. Gl. VII. 150. Ninos helye perre utasításnak oly esetten, a midőn az örökösök kö­zött nem valamely örökösödési jog, hanem az képezi a vita tárgyát, hogy az özvegy által érvényesített hozomány és egyéb követelése fennáll-e? C. 1906. június 20. 5313. sz. Gl. XIII. 1119. Az 1894:XVI. t.-cz. 90. §-a megszün­tette az egyes örökösnek azt a jo­gát, hogy a hagyatékba tartozó kö­vetelés behajtása iránt az adós el­len pert indithasson akkor is, ha a hagyatéki eljárás folyamatban vain. O. 1899. jan. 18. G. 465/98. Gr. III. 37. Gl. VII. 155. Oly ingókra, melyeknek a hagyaték­hoz való tartozása vitás, az 1894: XVI. t.-cz. 95. §-a alkalmazást nem nyerhet. Fundus instructus sürgős .árverés tárgyát nem képez­heti. C. 1899. ápr. 21. 1860. sz. Gr. III. 38. Gl. VII. 162. Harmadik személy nevén álló s en­nek birtokában levő ingatlan egy részére hagyatéki zárlatinak nin­csen helye. C. 1900. jun. 1. 2737. Gr. III. 39. Felebbvitel és> illetékesség hagya­téki zárlat elrendelése kérdésében. C. 1894. 4019. Gr. III. 40. Gl. VII. 158. Az örökösödési eljárásban foganato­sított zárlat esetében is a zár­gondnok számadása az 1881 :LX. t.-cz. 248. §-a értelmében 'az örö­kösödési eljárásra illetékes járás­birósághoz adandó be. C. 1901. máj. 30. 3293. Gr. III. 41. Gl. VII. 161. Az ideiglenes törvénykezési szabá­lyok 4. §-án alapuló zárlat elren­delhető a nélkül, hogy a szülő tékozlás miatt gondnokság alá he­lyeztetmék. Erre a zárlatra az 1881 :LX. t.-cz. határozatai nem alkalmazhatók: ezért a Curia el­fogadta a másodbirósági végzés ell eni felfolyamodást. C. 1898. febr. 15. 437. Gr. III. 42. Hagyatéki zárlatot a biró csak ve­szély kimutatása esetében rendel­het el. C. 1899. jul. 18. 3925. sz. Gl. VII. 151. Az 1894:XVI. t.-cz. 90. és köv. §§. értelmében hagy. zárlat csak a ha­gyatékhoz tartozóknak elismert vagy az örökhagyó birtokában ta­lált vagyontárgyakra rendelhető el, ellenben harmadik személy ne­vén álló s ennek birtokában is levő ingatlanok egy részére vitás igény alapján hagyat, zárlatnak helye nincs: kérelmezőket el kel­lett utasitani. C. 1900. június 1. 237. az. Gl. VII. 152. Hagyatéki zárlat a kereskedelmi tár­saság elhunyt tagjának üzletré­szére. Gl. VII. 153. Az 1894:XVI. t.-cz. 90. §-ába,n ki­mondott jogsz. az, hogy a hagya­ték kiegészitő részét képező köve­telések behajtására nézve az örö­kösi minőségben igényt támasztók között megállapodásnak kell létre­jönnie, ily megállapodás hiányában pedig az ily követelésnek behaj­tására (nézve bármely örökösi mi­nőségben igénylőnek csak az a joga van, hogy a követelések behajtá­sára ügygondnok kirendelését kér­hesse. A hagyaték átadása után pedig azok közül az örökösök kö­zül, akikre a követelés szállott, mindegyik csak a maga jutalékát van jogositva követelni. C. 1902. jan. 7 I. G. 478/901. Gl. VII. 154—155. A hagyományos a hagyománynak az örökösök által való biztositását követelni jogosult. Tekintettel azolnbian arra, hogy ez a biztositás perben nem álló harmadik sze­mélynek kölcsönös ügyleten ala­puló igényét is érintő lévén, nem a hagyománynak a birói kézhez való lefizetésében, hanem az 1894. évi XVI. t.-cz. 82. §. 3. bekezdése szerint az e szakaszban körülírt feltételek esetére csupán zálogjogi

Next

/
Oldalképek
Tartalom