Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

IGO Örökösödési eljárás. kes bíróságok tehát a kapcsolatos hagyatékok tárgyalását csupán a kapcsolatból kifolyólag egymásra nem háríthatják, hanem a 69. §. harmadik bekezdése értelmében az. érdekelteknek van megengedve, hogy a kapcsolatos hagyatékok tárgyalásának elrendelése előtt megállapodjanak abban, hogy a különböző bíróságok illetékessége alá tartozó kapcsolatos hagyatéki ügyek az illetékes bíróságok egyikénél egyesittesenek. Curia 1901. nov. 20. 6561. sz. Gl. VII. 119. Ha a járásbíróság hatáskörébe eső valamely hagyatéki ügyben, melyben a tárgyalás 1896. január 1. előtt befejeztetett, a tárgyalás kiegészítését rendelte el s a kiegészítő tárgyaláson az öröklésre hivatott felek ellentétes nyilatkozatot tesznek, amelynél fogva az 1868 :LIV. t.-cz. a határozathozatal a törvényszék hatáskörébe utalta, az ily ügyek elbírálására 1896. jan. 1. után is nem a járásbíróság, hainem a törvényszék lesz illetékes. C. 1897. 5575. sz. Gl. VII. 120. Az 1894:XVI. t.-cz. 59. §-a értelmében az örökösök nincsenek ugyan elzárva attól, hogy a vitás kérdések érintetlenül hagyásával csupán a nem vitás kérdések felett köthessék meg az osztályegyezséget, azonban az érintetlenül hagyott vitás kérdések az egyezségben megjelölendök. Curia 1905. szeptember 7. 6656/1904. Gl. XII. 1519. A halálesetfelvétel mindaddig, mig annak ellenkezője nem bizonyittatik, a kizárólagos örökösi minőség igazolására minden további kutatás mellőzésével teljes bizonyítékul elfogadandó. Curia 1895. szept. 27. 10.489/94. sz. Gl. VII. 121. Az ideiglenes zárlatot elrendelő végzés ellen felfolyamodásnak a harmadbirósághoz nincs helye. B. Gr. III. 16. Az 1894:XVI. t.-cz. 15. §-ának 4. pontja szerint az elrejtés, eltitkolás vagy elidegenítés veszélyének kitett hagyatéki vagyontárgyakra, ha valaki, akinek örökösödési joga valószínű, a zárlatot kéri, az elrendelendő. — Ingatlanok az eltitkolás vagy elidegenítés veszélyének kitéve nincsenek. C. Ko. 1900. jun. 26. 3134. sz. Gl. VII. 122. Habár a végrendelet alapítvány-rendelést is foglal magában, a hagyatéki bíróság nincs hivatva a végrendelet végrehajtóját arra kötelezni, hogy az alapítólevelet jóváhagyás végett a közalapítványok feletti felügyeletet 0 felsége nevében gyakorló vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjessze, mivel az ily intézkedés, mint kizárólag közigazgatási jellegű, már nem tartozik a hagyatéki bíróság hatáskörébe. C. 1902. nov. 13-án 6235/902. sz. Gr. III. 17. Az 1894:XVI. t.-cz. II. fejezetében a haláleset felvétele az illetékes hatóság kinyomozása, nem pedig a magánegyén bemondása alapján eszközlendő. Debereceni T. 1905. december 5. 3591. sz. Gl. XIII. 1115. A leltár valódiságának bizonyítási kötelezettsége hagyatéki ügyből kifolyó perben azt terheli, aki ily terhek fennállását vitatja. Curia 1895/7865. sz. Gr. III. 18. Gl. VII. 128. Pótleltározás perre utasítás után többé már helyt nem foghat. C. 1899. jul. 18-án 3925. sz. Gr. III. 19. Gl. VII. 127. Az 1894:XVI. 36. §-a meghatározza azon esetet, melyben a hitelező a hagyaték leltározásánál felléphet, az oly hitelező, kinek joga nem a 3. §. 3. pontján alapul, az 53. §. szerint a hagyatéki eljárásban részt nem vehet. C. 1900. márc. 23. 366. sz. Gr. III. 20. Gl. VII. 124. Az 1894:XVI. t.-cz. 36. §. meghatározza azon esetet, melyben a hitelező a hagyaték leltározásánál felléphet; az oly hitelező, kinek joga nem a 3. §. 3. pontján alapul, a hagyatéki eljárásban részt nem ve-