Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási oly részben szolgálhatnak kielégí­tési alapul, a mennyiben és a mi­lyen részben azok a végrehajtást szenvedőnek örökségi jutalékába esnek és a mennyiben az ö'zvegyi jog sérelme nélkül elidegenithetők. C. 1905. márczius 17. G. 602. sz. Gl. XII. 1543. Az örökös hitelezője adósának örök­ségi jutalékára már az Örökség megnyíltával szerezhet végrehaj­tási zálogjogot és ezzel szemben egy másik örökös az ingóknak vagy azok egy részének a foglalás alól egészben való fölmentését csak akkor követelhetné, ha kimutatja, hogy az igényelt ingók kizáróan reá szállottak; azonban a végre­hajtási zálogjog az örökösöknek a hagyatéki vagyon megosztására vonatkozó jogait és az özvegynek a hagyatéki javakra a törvénynél fogva megillető haszonélvezeti jo­gát nem érintheti. Curia 1905. márcz. 17. 602/904. Gl. XII. 1544. 3. §. A kir. Curi a a kir. Ítélőt áblának oly végzését, melyet külföldi biróság el­marasztaló határozatára alapított végrehajtási kérelem felett hozott", nem vizsgálhatja felül, habár an­nak tárgyát a viszonosság fenn­vagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi. Curia 49. t. ü. határozat, I. kötet, 62. 1. Gr. III. 36. GL VII. 209. Nem létezőnek tekintetik az oly kül­földi állam ítélete, mely állam és Magyarország közt az ítéletek vég­rehajtására nézve nem létezik ál­lamszerződés, minélfogva a hitele­zőnek, ' ha követelési igényének hazai bíróságnál akar érvényt és ennek alapján kielégítést szerezni, az adóst külön kell perelnie az esetben is, ha külföldön már ho­zatott Ítélet. C. 1887. máius 18-án. 209. sz. Gr. III. 37. Annak a vizsgálata, hogy a megke­resendő biróság helyesen ren­delte-e el a vhtást, a hazai bíróság jogkörébe nem tartozik; s felfolya­eljárás 3. §. 7 modó az ez által netán szenvedett sérelmét csakis egy ama bíróság­nál beadandó jogorvoslattal érvé­nyesíthetné. B. 137/90. Gl. VII. 207. A belf. biróság nem lehet hivatva annak megbirálására, vájjon a kül­földi biróság a saját hazája terü­letén fennálló illetékességi szabá­lyokat helyesen alkalmazta-e, ha­nem a birói illetékesség kérdésé­ben, melyet a 31.368/1892. számú igazságügyminiszteri rendelet ér­telmében hivatalból vizsgázni tar­tozik, csak a belföldön érvényes jogszabályokat fogadhatja el irányadóknak. B. 1904. márcz. 8. 1493. Gl. VII. 208. Azonos: Bpesti T. 1904. márcz. 8. 1493. sz. h. V. ö. a 210. sz. jogesetet erre a kér­désre vonatkozólag. Az 1871. aug. 25. napján az Osz­trák-magyar monarchia és Ro­mánia között kicserélt nyilatkozat szerint a magj^ar és romániai bí­róságok között az ítéletek végre­hajtása tekintetében viszonosság áll ugyan fenn. azonban az 1881: LX. t.-cz. 3. §-ának e) pontja szerint, a viszonosság fennállása esetén is, külföldi bíróságoknak végrehajtási záradékkal ellátott végrehajtható közokiratai alapján a végrehajtás csak akkor rendel­hető el. ha az 1868 :LIV. t.-cz.­nek a birói illetőséget szabályozó rendelkezése szerint a külföldi ál­lamnak valamelyik birósága ille­tőséggel bir annak a pernek meg­birálására, amely perben a végre­hajtási ké'relem alapjául szolgáló birói határozat hozatott. B. 95. jun. 26. 3191. Gl. VII. 210. A táblának végrehajtási ügyben ho­zott s érintett felfolyamodással megtámadott végzése nem tarto­zik a végrehajtási eljárás körében keletkezett ama másodbirósági végzések közé, melyek ellen az 1881 :LX. t.-cz. egyes kifejezetten meghatározott eseteiben a felfo­lyamodás meg van engedve. C. 1895. okt. 3. 8087: Gl. VII. 210. Az 1852. évben kiadott, Fiumében

Next

/
Oldalképek
Tartalom