Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási oly részben szolgálhatnak kielégítési alapul, a mennyiben és a milyen részben azok a végrehajtást szenvedőnek örökségi jutalékába esnek és a mennyiben az ö'zvegyi jog sérelme nélkül elidegenithetők. C. 1905. márczius 17. G. 602. sz. Gl. XII. 1543. Az örökös hitelezője adósának örökségi jutalékára már az Örökség megnyíltával szerezhet végrehajtási zálogjogot és ezzel szemben egy másik örökös az ingóknak vagy azok egy részének a foglalás alól egészben való fölmentését csak akkor követelhetné, ha kimutatja, hogy az igényelt ingók kizáróan reá szállottak; azonban a végrehajtási zálogjog az örökösöknek a hagyatéki vagyon megosztására vonatkozó jogait és az özvegynek a hagyatéki javakra a törvénynél fogva megillető haszonélvezeti jogát nem érintheti. Curia 1905. márcz. 17. 602/904. Gl. XII. 1544. 3. §. A kir. Curi a a kir. Ítélőt áblának oly végzését, melyet külföldi biróság elmarasztaló határozatára alapított végrehajtási kérelem felett hozott", nem vizsgálhatja felül, habár annak tárgyát a viszonosság fennvagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi. Curia 49. t. ü. határozat, I. kötet, 62. 1. Gr. III. 36. GL VII. 209. Nem létezőnek tekintetik az oly külföldi állam ítélete, mely állam és Magyarország közt az ítéletek végrehajtására nézve nem létezik államszerződés, minélfogva a hitelezőnek, ' ha követelési igényének hazai bíróságnál akar érvényt és ennek alapján kielégítést szerezni, az adóst külön kell perelnie az esetben is, ha külföldön már hozatott Ítélet. C. 1887. máius 18-án. 209. sz. Gr. III. 37. Annak a vizsgálata, hogy a megkeresendő biróság helyesen rendelte-e el a vhtást, a hazai bíróság jogkörébe nem tartozik; s felfolyaeljárás 3. §. 7 modó az ez által netán szenvedett sérelmét csakis egy ama bíróságnál beadandó jogorvoslattal érvényesíthetné. B. 137/90. Gl. VII. 207. A belf. biróság nem lehet hivatva annak megbirálására, vájjon a külföldi biróság a saját hazája területén fennálló illetékességi szabályokat helyesen alkalmazta-e, hanem a birói illetékesség kérdésében, melyet a 31.368/1892. számú igazságügyminiszteri rendelet értelmében hivatalból vizsgázni tartozik, csak a belföldön érvényes jogszabályokat fogadhatja el irányadóknak. B. 1904. márcz. 8. 1493. Gl. VII. 208. Azonos: Bpesti T. 1904. márcz. 8. 1493. sz. h. V. ö. a 210. sz. jogesetet erre a kérdésre vonatkozólag. Az 1871. aug. 25. napján az Osztrák-magyar monarchia és Románia között kicserélt nyilatkozat szerint a magj^ar és romániai bíróságok között az ítéletek végrehajtása tekintetében viszonosság áll ugyan fenn. azonban az 1881: LX. t.-cz. 3. §-ának e) pontja szerint, a viszonosság fennállása esetén is, külföldi bíróságoknak végrehajtási záradékkal ellátott végrehajtható közokiratai alapján a végrehajtás csak akkor rendelhető el. ha az 1868 :LIV. t.-cz.nek a birói illetőséget szabályozó rendelkezése szerint a külföldi államnak valamelyik birósága illetőséggel bir annak a pernek megbirálására, amely perben a végrehajtási ké'relem alapjául szolgáló birói határozat hozatott. B. 95. jun. 26. 3191. Gl. VII. 210. A táblának végrehajtási ügyben hozott s érintett felfolyamodással megtámadott végzése nem tartozik a végrehajtási eljárás körében keletkezett ama másodbirósági végzések közé, melyek ellen az 1881 :LX. t.-cz. egyes kifejezetten meghatározott eseteiben a felfolyamodás meg van engedve. C. 1895. okt. 3. 8087: Gl. VII. 210. Az 1852. évben kiadott, Fiumében