Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

130 Végrehajtási eljárás 192. §. A sorrendi tárgyalás alkalmával felszámított töke és járulékait végrehajtást szenvedő adós kifogásolván, minthogy az eljárás adatai szerint a végrehajtást szenvedőt a tőke és járulékainak megfizetésére kötelező alsóbirósági jogerős itélet •bemutatva nem lett a jelzálogos hitelező a felszámított tőke és járulékaira nézve az 1881 :LX. t.-cz. 197. §-ának első bekezdése értelmében perre utasíttatott. C. 1900. jan. 15. 3436. sz. Gl. VII. 726. 192. §. Az ingatlannak a zálogjog bekebelezése után bejegyzett tulajdonosa jogelődje adósságáért csak a bekebelezett összeg erejéig szavatol, be nem kebelezett ikamatokra nézve pedig, még ha ezek a tőkeösszegnek törvényes járulékait képeznék is, a végrehajtás tűrésére nem kötelezhető. Budapesti tábla 1888. február 20-án 34853. sz. Gr. III. 644. Az 1881 :LX. t.-cz. 192. §-ának a) pontjában foglalt megszorító rendelkezés nem aláaknázható a végrehajtási zálogjoggal bekebelezett tőkekövetelesnek azon, a végrehajtási bekebelezés alapjául szolgált ítéletiben "viagy bírói egyezségben, avagy közjegyzői okiratban megállapított kamataira, melyek a bekebelezés napjáig lejártak. Ezen kamatok, ha az árverés napjától visszaszámított három évnél régibb időtől fogva vannak is hátra, a bekebelezés sorrendjében sorozandók s elégitendök ki a vételárból. Ellenben a végrehajtási bekebelezés napja után lejárt kamatok az idézett törvény 192. §. a) pontja rendelkezése alá esnek, tekintet nélkül a végrehajtási zálogjog bekebelezésére. C. 17. t. ü., I. kötet, 21. 1. Gr. IH. 645. Gl. VII. 717. A bekebelezett biztosítéki összeg rangsorozatában a hitelező követelése kamatostul sorozható, amenyinyiben tőke és kannát együttesen sem haladja meg a biztosítéki öszszeget. C. 1897. szept. 28-án 3541. sz. Gr. III. 646. A végrehajtási törvény 192. §.-ának a) pontja értelmében az árverés napját három éven belül megelőző kamatok akkor is a tőkével egyenlő sorrendben elégitendök ki, ha kamat nem volt bekebelezve. Budapesti tábla 1899. november 28-án 7169. sz. C. 1900. június 25. 3559. sz. Gr. HL 647. Gl. VEI. 718. A biztositéki összeg kamatozó tőkét nem képez ugyan, s igy biztositéki összeg után rendszerint kamat külön nem sorozható, de amidőn valamely hitelintézet javára az adósának nyújtott hitel biztosítására a kikötött biztositéki összegen felül, szerződő felek kölcsönös megállapodása alapján, esetleges kamat is bekebeleztetik, a hitelintézet a részére megítélt ós a biztosítéki öszszeget tul nem haladó tőke után három évnél nem régibb kamatnak sorozását is külön a bejegyzés rangsorozatában jogszerűen kívánhatja. C. 1899. november 17-én 1796. sz. Gr. III. 648. Gl. VII. 719. A biztositéki összeg erejéig nyert zálogjog nem tényleg fennálló, hanem később keletkezhető követelés Ibiztositására szolgál, következéskép a feleknek kötelmi jogviszonyát nem a biztositéki okirat, hanem a később a később keletkező jogügylet szabályozza és a biztositéki összeg erejéig nyert zálogjog hatálya is a később keletkező, a ^biztosítéki összeget azonban meg nem baladható követelésre terjed 'ki. C. 1900. szept. 18-án 24/900. sz. Gr. III. 649. Gl. VII. 727. A perindítás elmulasztásának jogi következményei. C. 1884. márc. 27. 7583/883. sz. Gl. VII. 728. Ha az árfelosztásra a megidézett jelzálogos hitelező meg nem jelent, abban az esetiben is az 1881, LX. t.-cz. 192. §. 5. bekezdésében az a rendelkezése, hogy csupán a bejegyzett tőkekövetelés veendő számításba, a végrehajtiásilag bekebelezett költségösszegeknek számításba vételét és ennek alapján sorozását egyáltalában ki nem zárja.