Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 189. §. 1905. deczember 12., 3741. sz. Gl. XIII. 1096/a. Végrehajtást szenvedett ügygondnokának megjelenési dija nem e'önyös tétel. C. 1906. VIII. 7. 6983. Gl. XIII. 1097. Ingatlanok birói eladása esetében a vételár birói felosztásánál a törvényhatósági útadó az elárverezett ingatlan vételárára előnyös tételként sorozandó annyiban, amenynyiben ugyanannak az ingatlannak egyenes állami adója alapján vettetett ki. A szegedi kir. tábla 4. sz. teljes-ülési polgári döntvény. Gr. X. 1009. Birói árverésen eladott ingatlanok vételárából az általános jövedelmi pótadót, — a törvényhatósági útadót, és az országos betegápolási pótadót nem kell a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként sorozni. A marosvásárhelyi kir. itélő táblának 9. számú iteljes-ülési döntvénye. Gr. X. 1010. Az útadó előnyös tételt nem képez. C. 1904. május 13. 3182. Gr. X. 1011. A birói árverésen eladott ingatlanok vételárából a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként nem kell sorozni: I. a másodoszt. kereseti adót, vasúti pótadót, városi közmunkadijat; II. az általános jövedelmi pótadót, betegápolási pótadót és az útadót; III. a vármegyei pótadót, községi pótadót, egyházi (segélyezési) pótadót, mezőőri pótdijat; ha csak a négy utóbbi bejelentett adóra nézve kimutatva nincs: hogy vármegyei pótadó az 1883: XV. t.-cz. 9. és 13. §-ban engedélyezett pótadótól különböző alapon egyedül az ingatlanra van kivetve, a községi egyházsegélyezési és mezőőri pótadó és dij pedig az 1886: XXII. t.-cz. 130. §. harmadik bekezdésén alapul. Gr. X. 1012. A szölőfelüjitásía adott kölcsön és járulékára nézve az ingatlan birói árverése esetében az 1881: LX. t.-cz. 189. §. c) pontja alkalmazandó, de csak akkor, ha a szőlőbirtok árverési vételárára történik a kielégítési sorrend megállapítása. O. 1904. szeptember 9. 4527. Gr. X. 1013. Az 1% fővárosi átiratási dij az ingatlan vagyonátruházás után járó kincstári illeték pótlékának jellegével bir, az ingatlant közvetlenül -terheli s az 1881: LX. t.-cz. 189. §-ának b) pontja értelmében törvényes elsőséggel biró illeték fogalma alá esik. Bpesti T. 1904. jan. 9. 6734/1902. Gr. X. 1014. Az 1881: XXXIV. t.-cz. 39. §-ának az a rendelkezése, hogy a törvényes elsőséggel biró illeték fogalma alá esik. Bpesti T. 1904. január 9. 6734/1902. Gr. X. 1014. Az 1881: XXXIV. t.-cz. 39. §-ának az a rendelkezése, hogy a törvényes elsőség a kincstár választása szerint csak egy illetékre vehető igénybe, feltétlenül, tehát az esetre is áll, ha a bérjövedelem külön felosztás alá került és az 1883: XLIV. t.-cz. 88. §. b) pontja csak oly magyarázatot enged meg, hogy a kincstár választási joga, ha a bérjövedelem külön osztatik fel, már a végrehajtás ezen szakára fentartatott; ezen választás tehát kihat a végrehajtási eljárás további folyamára s nevezetesen az árverési vételárra is. Bpesti kir T. 1903. január 9. 6734/1902. Gr. X. 1015. Az elsőbbségre nézve a végrehajtást szenvedőnél eszközölt foglalás időpontja, nem pedig a letiltási rendelvénynek az állampénztárhoz, mint birói letéthivatalhoz érkezési ideje a határozó. A Curia VI. tanácsának elvi jelentőségű határozata. Jogt. mag. II. 179. A vevők hiányában, tehát a végrehajtatok akaratán kivül eső okból sikertelenül maradt árverésnek, mint a jelzálog értékesitése végett tett eljárásnak költségeit előnyösen kell sorozni. Ellenben nem sorozhatok előnyösen azon árverések költségei, melyeket a végrehajtatok elhalasztottak, vagy amelyek meg nem jelenésük okából, tehát a végrehajtatok akaratából nem tartattak meg. Jogt. mag. II. 180. A kir. kincstár olyan illetékkövetelése, mely az árverési vevő vétele