Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

118 Végrehajtási eljárás 179—180. §§. az orvoslás. Bpesti T. 52.095/89. Gr. III. 573. Az árverési hirdetmény hirlani köz­zétételére megszabott 15, illetőleg 8 nar>os határidő kezdetet a köz­zététel napiával veszi. Ko. 1897. ánr. 22. 1023. Gr. III. 574. Gl. VII. 651. Az árverést megelőzően a telek­könyvi hatósághoz beérkezett ha­gvatékadó végzésiben megjelölt örökösök oly telekkönvvi érdekel­teknek tekintendők, kiknek az ár­verési hirdetmény az 1881:LX. t.-cz. 153. §-a alapián még1 akkor ís kézbesítendő, midőn az a végre­hajtást szenvedő hagyatéka ügv­fondnokának már szabályszerűen kézbesítve lett. Ha ez elmulasz­tatik. a 179. §. a) pontja alánján az árverés megsemmisítésének helvp. van. Kolozsvári T. 1897. máius 20. 1272. Gr. III. 575. Gl. VII. 652. Az árverés megsemmisítésének amaz ok miatt, hogy az árverési hirdet­mény az ügygondnoknak szabály­sz°rüen nem kézbesittetett, az 1881 :LX. t.-cz. 179. §-ának vég­bekezdése értelmében csak akkor van helye, ha az árverés ellen elő­terjesztést a nem értesített érde­kelt fél ad be. Az ügygondnokot e tekintetben előterjesztési jog nem illeti meg, Kolozsvári T. 2670/98. Gr. III. 576. Gl. VII. 653. A kiküldött végrehajtónak az 1871. évi LI. t.-cz. 17. §-a alapján vi­tatott érdekeltsége az általa fo­ganatosított árverési cselekmény megsemmisitésére alapul nem szol­gálhat. Szegedi T. 5. hat. 280. 1­Gr. III. 577. Az a körülmény, hogy egyik csatla­kozó hirdetményét nem jól tet­ték közhírré; nem szolgálhat ala­pul az árverés megsemmisitésére, mert a többi végrehajtató ré­szére^ az árverés teljesen hatályos s mert egyik végrehajtató köve­telése tekintetében felmerült el­járási hiba a többi végrehajtató sérelmére nem szolgálhat. B. 901. febr. 14. 240. Gr. III. 578. 180. §. A vevő tulajdonjoga bekebelezésé­nek jogerős elrendelése után az elárverezett ingatlan végrehajtás alatt állónak többé nem tekint­hető s az árverés tárgya mint ilyen feett a telekkönyvi ható-~ ság hatásköre megszűnt. B. 1903. ápr. 2. 2357. Gl. VII. 655., 656. Birtokba vezetés árverési vevő jog­utódja iavára el nem rendelhető. B. 1887. nov. 17. 13-361. Gl. VTT. 657. Birtokbavezetés harmadik személy ellen nem foganatosítható. Onria, 1880. ápr. 29. 8290. Gl. VII- 658. A birtokbavezetés költségei végre­hajtást szenvedők terhére állani­tandók meg. Sz. 1892. máj. 14. értek, megállapodás. Gl. VII. 659. A vételi bizonyitvanv kiadását nem gátolhatja az a körülmény, hogy az árverési vevő tulajdonjoga már bekebeleztetek. B. 1891. febr. 17. 55.085/90. Gr. III. 579. Az ingatlan árverési vevője oly jog­szerű tulajdonos, aki ellen mint harmadik jóhiszemű telekkönyvi jogszerző ellen telekkönyvileg fel nem jegyzett igénveik nem érvé­nyesíthetők. Gr. III. 580. A végrehajtási árverésen eladott in­gatlan vevőjének az 1881:LX. t.-cz. 180. §-a alapján birói ki­küldött által birtokba helyezése a vevő tulajdonjogának bekebele­zése tárgyában intézkedő végzés jogerőre, emelkedésének időpont­jáig rendelhető el. C. I. döntv. I. k. 110. 1. Gr. III. 581. Gl. VII. 654. a) Az árverés jogerőre emelkedése után, de a vevő tulajdonjogának bekebelezése előtt a vevő ellen telekkönyvi bejegyzésnek nincs helve. 0. 1889. okt. 17. 1463. Gr. III. 582. b) Ugyanebben az időpontban a régi tulajdonos ellen kérelmezett zálogjogi bekebelezés meg nem ta­gadható. Curia 1891. január 8. 10.871/90. Ellenkező: 0. 1886. ápr. 1- 1533. és 1887. deczember 6. 7697. Gr. III. 583.

Next

/
Oldalképek
Tartalom