Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 156—162. §§. 109 galmi jog terheli. Ko. 1893. ápr. 28. 1178. Gr. III. 517. Abban az esetben, ha a végrehajtás alá vont ingatlan osztott tulajdont képez akiként, hogy más a felépü-" let és más ,a telek tulajdonosa, a végrehajtató pedig csak a telek, vagy csak a felépület tulajdonosa ellen vezet végrehajtást és az osz­tott tulajdont képező ingatlan ér­téke a telket és a felépítményt ösz­szevéve 500 frtot meg nem halad, az 1881: LX. t.-cz. 156. §-a alkal­mazást nem nyerhet. Győri T. 2. hat I. k. 199. 1. Gr. III. 518. Gl. VII. 621. Ha valamely ingatlannaJk több a tulajdonosa s ezek közül csak egy­nek vagy többnek, de nem vala­mennyinek tartozása miatt rende­lendő el az árverés és a több tulaj­donostárs közül os-ak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek hányadát terheli bejegyzett szol­galmi jog, ez esetben az 1881 :LX. t.-cz. 156. §-ának a—d) pontjaiban foglalt kivételes intézkedéseik nem alkalmazhatók, vagyis az árverés csak a végrehajtást szenvedőnek, vagy szenvedőknek hányadára ren­delhető el akkor is, ha az ing. ki­kiáltási ára az 1881 :LX. t.-cz. 156. §. második bek.-nek a), b), c) és d) pontjaiban meghatározott kikiáltási árös szeget meg nem ha­ladja. Győri táblia 21. határozat, I. kötet, 233. I. Gr. III. 519. Gl. VII. 618. Abban az esetben, ha a végrehajtási törvény 156. §-a értelmében a társ­tulajdonos jutaléka is árverés alá bocsátandó, a társtulajdonos juta­lékára feljegyzett s jogerejüleg még el nem döntött törlési per, mint a tulajdoni igényfeljegyzés egyik neme az árverésnek az egész ingatlanná elrendelését nem akadá­lyozza. Marosvásárhelyi tábla, 3. határozat, I. kötet, 251. 1. Gr. III. 520. A 156. §. alkalmiaztatik akkor is, ha valamely tulajdonostárs illetőségén tulajdon törlési per vagy tulajdoni igény is van feljegyezve. M. 1893. ápr.'26. Gl. VII. 617. A tulajdonostárs által kórt önkéntes árverés esetén a 156. §. nem alkal­mazható. M. 92. jan. 16. Gl. VII. 619. Az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §"-ának kivételes intézkedése csajk végrehaj­tási árveréseknél több személyek tulajdonát képező ingatlanokra nézve alkalmazandó akkor,"ha a kö­zös ingatlanra csak egy vagy több, de nem valamennyi tulajdonostárs­nak adóssága miatt intéztetik vég­rehajtás; ellenben a vagyonközös­ség megszüntetését célzó önkéntes árveréseknél az egésznek eladatása kérvényi uton csak az összes tulaj­donostársak együttes kérelmére rendelhető el. B. 1884. okt. 7. 24.910. sz. Hasonló. Budapesti T. 22484/90 sz. Nagyváradi T. 2893/99. az. Gl. VII. 620. Az '.rverési költségek a végrehajtást szenvedő illetőségét terhelik a 156. §. esetiében. B. 91. március 12. 1036/90. Gl. VII. 622. 157—161. §§. A végrehajtási zálogjog bekebelezésé­nek a már előzőleg eszközlött per­feljegyzéstől feltételezetten lett elrendelése sem a telekkönyvi ren­deletbe, sem a végrehajtási törvény 161. §-álba nem ütközik. Curia 1884 október 1-ién 5819. sz. Gr. III. 521. 162. §. A zálogváltási jognak feljegyzését azon az alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, ille­tőleg hogy az inscriptio arra ki nem terjed, a zálogváltási pert megelőzőleg érvénytelenség miatt törlési keresettel megtámadni nem lehet. Azonban annak birói kimon­dását, hogy a zálogvisszaváltásii jog telekkönyvi feljegyzésével ter­helt ingatlan nem képez zálogtár­gyat, illetőleg, hogy azon ingatlan az inscriptio ki nem terjed, a zá­logváltó per meginditásá előtt is

Next

/
Oldalképek
Tartalom