Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

104 Végrehajtási eljárás 138—140. §§. a zálogjog a perbíróság által elren­delt biztosítási végrehajtás alap­ján jegyeztetett elő. K. 1900. jnn. 19. 3159. Gl. VII. 601. Az 1881 :LX. t.-cz. 137. §-a szerint, ha a végrehajtást szenvedő javára bekebelezett tulajdonjogra, — mint a jelenlegi esetben is, — másnak a tulajdonjoga elő van jegyezve: a végrehajtató a végrehajtási zálog­jog feltételes bekebelezését elren­delő végzés alapján, általában az előjegyzett tulajdonjog kitörlésére szükséges minden, tehát nemcsak a peres, hanem & peren kivüli és igy a telekkönyvi rendelet 99. §-ában előirt lépések megtételére jogosult. Curia 1904. dec. 16. 4309. Gr. X. 995. 138. §. A végrehajtató által a 138. §. értelmé­ben tett jogi lépések költségeit a (hagyatéki biróság állapit ja meg. B. 1884. ápr. 21-én 5011. sz. Gr. III. 481. Gl. VII. 603. Valamely hagyatékhoz tartozó ingat­lan javakra, vagy jelzálogilag biz­tosított követelésekre az örökös el­len a telekkönyvi rendtartás 74. §-a értelmében nyert zálogjog- már az. által, hogy az igy terhelt javak vagy követelések az adóstól külön­böző más személynek adatnak át, jogi hatályát veszti. 0. 34. t. ü. I. kötet, 39. 1. Gr. III. 482. Albban az esetben, ha a végrehajtás az elmarasztalt félre örökség vagy hagyomány utján szállott, de még a marasztalt fél tulajdonául be nem kebelezett és nem is elő­jegyzett ingatlanra vezettetik, annak a kérdésnek megbír ál ás ára, hogy a marasztalt félnek a vég­rehajtás alá venni kívánt in­gatlan telekkönyvi tulajdonosa után örökség vagy hagyomány iránti joga kellően ki van-e mutatva, a végrehajtást elren­delő biróság hatáskörébe tarto­zik. Curia 10. döntvény, I. kötet, 128. 1. Gr. ni. 483. Gl. VII. 602. A végrehajtást elrendelő biróság megkeresésének telekkönyvi aka­dály miatti elutasítása esetélben a teleidkönyvi akadály végrehajtató által közvetlenül a telekkönyvi ha­tóságnál kérvénynyel nem hárít­ható el. D. 1905. dec. 12. 4504. sz. Gl. XIII. 1087. 139. §. A végrehajtási törvény nem tartal­maz olyan intézkedést, melynek ér­telmében végrehajtató a végrehaj­tást szenvedő részére kirendelt ügy­gondnoknak diját és kiadását elő­legezni köteles volna, és a dolog természetéből sem folyik, hogy a végrehajtást szenvedő érdekeinek megvédése, illetőleg annak képvise­lete végett kinevezett ügygondnok járandóságának kifizetésére végre­hajtató, miut ellenfél lenne köte­lezhető. Jogt. mag. II. 73. 140. §. A kir. Curia a kár. ítélőtáblának oly végzését, melyet külföldi biróság elmarasztaló határozatára ' alapí­tott végrehajtási kérelem felett ho­zott, nem vizsgálhatja felül, habár annak tárgyát a viszonosság fenn vagy fenn nem forgása kérdésé­nek eldöntése képezi. Curia 49. döntvény, I. kötet, 62. 1. Gr. III. 484. A csatlakozás kérdésében a másod­biróság végérvényesen határoz. C. 1888. szept. 26-án 8042. sz. Gr. III. • 485. Ha végrehajtást rendelő biróságnak és az ez által megkeresett telek­könyvi hatóságnak végrehajtási vég­zései ellen az utóbbihoz együtt fel­folyamodás adatik be, ez rendsze­rint, amennyiben a megkereső bi­róság intézkedése ellen van intézve, tekintettel az 1881 :LX. t.-cz. 26. §-áuak utolsóelőtti bekezdésére ós az 1881 :LX. t.-cz. 140. §-ára, hiva­talból visszautasatandő és csak a telekkönyvi hatóságnak kellő idő­ben és helyen megtámadott végzése veendő vizsgálat alá. B. régi tábla IV. polg. tanács. Gr. III. 486. Ha végrehajtást szenvedő javára bekebelezett tulajdonjogra más-

Next

/
Oldalképek
Tartalom