Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 124. §. 95 végrehajtató, akinek részére az ügygondnok a követelést behajtja. C. 1900. szept. 13. 509/900. sz. Gr. III. 442. Ellenkező: Az ügygondnok marasztalandó, aki azonban nem a saját személyében felelős. C. 1900. május 12. I. G. 211. sz. Gr. III. 443. A végrehajtási törvény 124. §-ának egyenes rendelkezése szériát a követelés behajtására szükséges költségeket a végrehajtató köteles előlegezni, _ amiből következik, hogy egyrészről annak a kérdésnek eldöntése, hogy az ilyen költség a végrehajtást szenvedőt, illetve a végrehajtási tömeget mennyiben iterheli, a behajtási pernek nem tárgya, hanem a végrehajtást foganatositó biróság hatásköréhez tartozik, másrészről a behajtási perben ennek költségei iránt az ellenféllel szemben a végrehajtató, habár perben személyesen nem is áll, (törvénynél fogva felelős. A Curia felülvizsgálati tanácsa 1902. június 30. G. 222/1902. sz. Gr. III. 444. A behajtani czélzott követelésnek per utján való érvényesítése esetére emelhető kifogások a felfolyamodás útjára nem tartoznak és itt figyelembe nem jöhetnek. Bpesti itábla 1903. június 24. 4877/1903. sz. Gr. III. 445. A végrehajtási törvény 124. §-a alapján a követelés behajtására kirendelt ügygondnok jogositva lévén a letiltott követelés behajtására szükséges minden joglépés megtételére, jogositva van a követelés fennállása iránt a végrehajtást szenvedő érdekében a követelés érvényesítése iránt folyamatba tett per megújítására is. O. 1901. okt. 24. 667/901. sz. Gr. III. 446. Végrehajtató ügyvédjének ügygondnokul kirendelése. B. 1897. okt. 19. 6735. sz. Gl. VII..-578. Szegedi T.: A biztosítási végrehajtás az 18S1: LX. t.-cz. 230. §-a értelmében ingóságokra foglalás és becslésből, követelésekre vezetett biztosításoknál pedig, hol a becslés nem szükséges, csupán foglalásból áll; s minthogy az idézett törvény 124. §-ának elhelyezéséből, valamint abból a körülményből, hogy a követelés behajtása az árveréssel egy tekintet alá esik, kitűnik az, hogy a lefoglalt követelés behajtásának csak kielégítési végrehajtás esetén van helye: kétségtelen, hogy biztosítási végrehajtásnak s igy a követelés behajtása végett ügygondnok rendelésének helye nincsen. 1896. márcz. 9. 1089. sz. Gl. VII. 579. Az 1881 :LX. t.-cz. 124. §-ában szabályozott ügygondnok kirendelésének cziélja az, és eredménye sem lehet egyéb, mint hogy a lefoglalt követelés a foglaltatok javára folyóvá tétessék. Az ügygondnok a hitelezők érdekében ugyan, de egyedül a végrehajtást szenvedő jogán léphet fel ennek adósa ellen, akinek jogi helyzete egyáltalán változást nem szenved. Ehhez képest a követelés csak azon a módon és abban az alakban érvényesíthető &z ügygondnok által, amint azt a végrehajtást szenvedő fél érvényesíthette. Hogy ha tehát az utóbbi már megindította a pert, a foglalás, illetve az ügygondnok fellépése előtt végzett perbeli cselekményei hatályban maradnak és az ügygondnok folytathatja, vagy ha szünetel, felveheti az eljárást, de uj* keresetet nem indíthat, mert különben egyazon követelés iránt párhuzamosan két per volna folyamatban, és esetleg két ítélet hozathatnék. Bpesti kereskedelmi és váltótszék. 1895. szept. 19. E. 304. A Kassai T. 1897. febtr. 16. 386. sz. a. abban az esetben, mikor a lefoglalt követelés iránti per már a hitelező által befejeztetett, kimondta, hogy az ügygondnok ugyanannak a követelésnek behajtása végett ujabb pert indítani nem tartozik, hanem az előzően a hitelező által folytatott perben hozott ítélet alapján jogosan kérheti a végrehajtás elrendelését. Gl. VII. 580. Az ügygondnok felperességi joga a