Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

88 Polgári perrendtartás 56. §. zatalában érdekelt birák vettek részt, azért, mert közülök kettő részt vett a felsőbíróság által meg­semmisített korábbi itélet hozata­lában is, a perrendtartás 56. §-ára nem alapitható. C- 1885. márczius 18. 1402. sz. Gr. IV. 630. Gl. VI. 513. Az 1868 :LIV. t.-cz. 57. §. d) pontja szerint az ügynek a felsőbíróság­nál leendő elintézésónéi csak az a biró nem vehet részt, a ki ugyan­annak az alsóbirótságnál történt elintézésében résztvett; a jelen pernek tárgya pedig nem lévén azonos a kir. törvényszék előtt in­ditott másik pernek tárgyával, a mindkét per eldöntésénél résztvett biróra nézve a törvény által fel­állított érdekeltségi eset fenn nem állhat. Curia 1896. július 2. G. 127. sz. Gr. IV. 631. F. I. k. 316. 1. Perujitási ügy elbírálásánál, az ité­let hozatalakor a felebbezési biró­ság szabályszerűen van alakítva, habár a tanácsban résztvett olyan biró szavazóbiróként, a ki az alap­perbeli felebbezési eljárásban az ügy előadója volt és mint tanács­jegyző ugyanaz, a ki szintén az alapperbeli tárgyaláson közremű­ködött. Curia 1896. november 25. G. 297. sz. Gr. IV. 632. Gl. VI. 516. F. II. k. 106. 1. A felebbezési biróság Ítéletének ho­zatalában résztvehet az a biró, a ki befolyt ugyan az ügynek az elsőbiróság előtti tárgyalásánál, de a S. E. törvény hatályba lépte után már nem ő vitte a tárgyalást s egy másik biró, az ügyet ujabban tárgyalván, ujabb tényállás alap­ján hozta meg az Ítéletet. Curia 1896. decz. 10. G. 316. sz. Gr. IV. 633. F. II. k. 126. 1. Ha a felebbezési eljárásban, habár az itélet hozatalát megelőzően tar­tott egyik tárgyaláson olyan biró vett is részt, a ki az ügyben az első fokon már résztvett, miután az itélet nem az ő közbenjötte mellett hozatott s a későbbi tár­gyaláson már nem vett részt s ek­kor az ügy tárgyalása ismételte­tett, a tanács alakításánál szabály­talanság nem forog fenn. 0. 1897. január 26. G. 382/896. sz. Gr. IV 634. F. II. k. 181. 1. A felebbezési eljárásban az itélet ho­zatalánál részt vehet az a biró, a ki az elsőbiróságnál a tárgyalás vezetésében és a bizonyítási eljá­rás elrendelésében eljárt ugyan, de nem ő hozta meg az elsőbirói ítéletet. Curia 1898. október 31. G. 278. sz. Gr. IV. 635. F. IV. k. 110. 1. Az a körülmény, hogy az ujitott per­ben az itélet hozatalánál mint el­nök és előadó ugyanazok a birák vettek részt, kik már hasonminő­ségben befolytak az alapperbeli itélet meghozatalánál, egymagá­ban véve a felebbezési bíróság: íté­letének feloldására okul nem szol­gálhat. C. 1899. márczius 4. G. 602/98. sz. F. IV. k. 359. 1. Gr. IV. 636. Gl. VI. 516. Az a körülmény, hogy a felebbezési tárgyalásnál a felebbezési tanács elnökéül az a biró járt el, a ki ko­rábban a felebbezési biróság meg­keresésére az elsőbiróságnál a szakértő és tanú kihallgatását fo­ganatosította, nem vonható az 1868 :LIV. t.-cz. 56. §-ának vala­mely pontja s így a S. E. 165. §• 2. pontja alá sem. Curia 1901. deczember 3. I. G. 423. sz. Gr. IV. 637. Gl. VI. 515. A perrendtartás 56. §. e) pontja ér­telmében birói személynek nem szabad olyan ügyekben résztvenni, melyekben a fél ügyvéde vele pe­res viszonyban áll; az oly itélet tehát, melybe az ekkép érdekelt bíró folyt be, az 1881 :LIX. t.-cz. 39. §-a e) pontja alapján semmis­Semmitőszék 1869. október 30­2360. sz. Curia 1890. május 12-én. 52.383. sz. Gr. IV. 638. Gl. VI. 518. A biró a perrendtartás 56. §-ának c) pontja értelmében ki van zárva a bíráskodásból oly ügyekre nézve is, melyekben törvényes bizony­ságként vett részt. Semmitőszék

Next

/
Oldalképek
Tartalom