Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 12. §. azon bíróság által tett biztosítási intézkedések előzték meg, avagy bekebelezett követelés forogna fenn, melyre nézve a későbbi fel­peresnek a perrendtartás 44. §-ának 2. bekezdése szerint kü­lönböző bíróságok közt szabad vá­lasztás lenne. Semmitőszék 1873. márczius 27. 3502. sz. a. Gr. IV. 326. Gl. VI. 319. A perrendtartás 13. §. esetének fen­forgásakor nemcsak az Ítélethoza­tal, hanem a tárgyalás is egyesí­tendő. Semmitőszék 1875. márcz. 8. 2528. sz. a. Gr. IV. 327. Gl. VI. 820. Midőn az ügyfelek egy és ugyan­azon jogügyletből vannak egymás elleni keresetek beadására kölcsö­nösen jogosítva és az egyik fél ál­tal folyamatba tett kereset jogér­vényesen eldöntetett ugyan, de ál­tala megujittatott: a másik fél által eldöntött alapper folytán más illetékes bíróság előtt folyamatba tett kereset a perrendtartás 13. §-a alapján nem teendő át az újított per bíróságához, hanem azon bíró­ságnál, hol megindittatott, foly­tatható. Semmitőszék 1876. jan. 10. 19.482. sz. a. Gr. IV. 328. Ugyanazon okmány (váltó) alapján indított per függőben léte alatt ugyanazon követelés iránt — bár más személy ellen ujabb per meg nem indítható. C. 1879. április 2. 3173. sz. a. Gr. IV. 329. Ügyvédi munkadíjnak az árvaszék­nél kérvényileg és a bíróságnál ke­resetileg való érvényesítése nem te­kinthető két külön uton való ér­vényesítésnek. C. 1884. febr. 22. 5016. sz. a. Gr. IV. 330. Az 1868: LIV. t.-cz. 13. §-ában fog­lalt rendelkezés alkalmazásáról csak azon esetben lehet szó, ha különböző, egyaránt illetékes bíró­ságoknál benyújtott keresetek ugyanazon ügyfeleknek ugyanazon jogügyletből eredő követeléseire vonatkoznak. Jogt. mag. II. 12. Az a kifogás, hogy felperes más bí­róság előtt korábban indított ugyanazon követelés érvényesítése iránt keresetet, perfüggőségi ki­fogás, mely a per érdemére tarto­zik. Magyarország és a német bi­rodalom között viszonosság nem áll fönn, a porosz bíróság előtt in­dított kereset tehát a jelen perbeli keresetre nézve függőséget akkor sem állapithatna meg, ha mindkét keresettel ugyanazon követelés ér­vényesíttetett volna. Jogt. mag. II. 55. Ha a peres felek, ugyanazon jog­ügyletből kifolyólag, két egyaránt illetékes bíróság előtt indítottak keresetet, azon bíróság tartozik el­járni, amelynél a kereset előbb ada­tott be, még akkor is, ha a másik bíróságnál a föadóson kívül keze­sek, tehát egyéb személyek is meg­pereltettek. C. 1890. jebr. 11. 168. sz. a. Gr. IV. 331. Amidőn a felek, ugyanazon jogügy­letből kifolyóan, két különböző bí­róság előtt indítottak egymás ellen keresetet, mindkét per elbírálására azon bíróság illetékes, melynél előbb indíttatott meg a per. Áll ez a szabály akkor is, ha azon bíró­ság, melynél utóbb tétetett a ke­reset folyamatba, meg nem jele­nés indokából már ítéletet hozott s az ez ellen beadott igazolási ké­relem felett még nem határozott. C. 1891. márcz. 3. 228. sz. a. Gr. IV. 332. Gl. VI. 318. A perrendtartás 13. §-ának kivételes intézkedése csak oly esetben nyer­het alkalmazást, midőn a felek egymás ellen különböző bíróságok előtt adtak be keresetet. C. 1891. decz. 28. 3130. sz. a. Gr. IV. 333. Gl. VI. 321. Ha a hitelező azt a követelését, me­lyet a hazai bíróságnál érvénye­sít, előzően más, osztrák, vagyis oly állam bíróságánál is peresí­tette, melylyel viszonosságunk van s ott a per be nem szüntettetett, az adós a perfüggőségi kifogást emelheti, annak daczára, hogy a hitelező a hazai bíróság előtt ama per visszavonását bejelenti. Curia 1892. decz. 29. 1711. sz. a. Gr. IV. 334. Gl. VI. 322.

Next

/
Oldalképek
Tartalom