Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás S. §. 41 hatáskörrel. 0. 1905. jun. 26. 5742. sz. Gl. XII. 1241. Valamely kereskedő részére nem ipara körében teljesített munka nem állapítja meg az iparos és segédje közötti viszonyt s a fel­merült munkabérkövetelés elinté­zése birói hatáskörbe tartozik. Minisztertanácsi határozat. Cselédbér iránt oly felek közt indí­tott ügyben, akik vadházasságban éltek és az ezen viszonyból folyó vagyoni követeléseikre nézve kir. közjegyző előtt szerződést kötöt­tek, az eljárás a kir. bíróság ha­táskörébe tartozik. Miniszteri ta­nács 2582/1905. I. M. sz. Gl. XII. 1243. A Fiúméban érvényben álló 1853. évi február hó 16-án kiadott ille­tékességi szabályzat 14. §-ának 0) pontja értelmében a közczélokat szolgáló intézetek elleni keresetek, amennyiben ügybirósághoz, vagy dologi bírósághoz utasítva nin­csenek, a kir. törvényszék, nem pedig1 az egyesbiróság hatáskörébe tartoznak. A kerületi betegsegélyző pénztárak a törvény értelmében nem magán­vállalatok, nem magántársulatok, hanem a törvény által közérdekből felállított intézetek. Az ilyenek elleni keresetek pedig az illetékes­ségi szabályzat 14. §-ának 8- p. értelmében nem a kir. egyesbiró­ság, hanem a kir. törvényszék ha­táskörébe tartoznak. Curia 1905. ápr. 28. 442. sz. Gl. XII. 1244. Vármegyei illetmények iránti jog érvényesítése nem tartozik a bí­róságok elé. C. 1906. febr. 1. 651. sz. Gl. XIII. 926. Felp.-ek keresetükben annak birói elismerését kérik, hogy a magyar korona területén létező összes, te­hát a horvát-szlavonországi gör. kel. zárdák is a két gör. kel. egy­ház közös vallási intézményét s azoknak vagyona a két egyház kö­zös vagyonát képezik, melyekhez a hierarchiai kettéválás folytán a gör. kel. román egyház a szerb gör. kel. román egyházzal egyenlő jogigénynyel bír s ennélfogva azoknak felosztását követelni jo­gosítva van. Minthogy az érdem­leges bírói rendelkezésnek szük­ségképen Horvát-Szlavonországok területén fekvő ingatlanokra is ki kellene terjednie, azonban az 1868. évi XXX. t.-cz. 48. §-a szerint Horvát-Szlavonországok igazság­ügyi joggal birnak, kétségtelen, hogy a bpesti tsz.-nek, mint a szű­kebb' értelemben vett magyaror­szági bíróságnak legfelsőbb elha­tározással nyert kiküldetése a ne­vezett társországok területén fekvő ingatlanokra nem vonatkozik s a tsz. — kiküldetése alapján — a horvát-szlavonországi területekre is irányuló kereset érdemi elbírá­lására hatáskörrel nem bír. Curia 1906. ápr. 18. 3022. Gl. XIII. 927. A néptanítók javadalmazásának és javadalmazásuk mennyiségének megállapítása a közigazgatási útra tartozik s igy annak elbírálása, hogy a legelőilletmény használata alperest megilleti-e vagy sem, a polgári bíróság hatásköre alá nem esik. O. 1906. jun. 20. 4619. sz. Gl. XIII. 928. A városi belügyminiszterileg jóvá­hagyott építési szabályrendelet ér­telmében valamely egészet képező telek felosztásának megengedése, vagy a felosztási engedelem meg­tagadása felett a városi tanács határoz, következőleg ugyanannak hatásköréhez tartozik azon felté­telek megállapítása is, melyeknek teljesítésétől a felosztási engede­lem megadása függővé tétethetik. Az a kereseti kérelem tehát, hogy felperes az utczarendezési költség­hez a városi tanács határozatában megállapított összeg helyett keve­sebbel legyen köteles járulni s al­peres város az ezen felül felvett összeg visszatérítésére köteleztes­sék, azt czélozza, hogy a telekfel­osztási engedelemnek megállapí­tott feltétele birói uton megvál­toztassék, pedig az 1869 :IV. t.-cz. 1. §-ának tiltó rendelkezésébe üt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom