Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 8. §. zása az 1885: XXIII. t.-ez. 156. és 177. §-ai szerint a közigazga­tási hatóság hatáskörébe tartoz­ván, ilyen esetben az előbbi ál­lapot visszaállítása s a kártérítési, kötelezettség megállapítása sem tartozik a birói hatáskörbe, mit­sem változtatván ezen az a körül­mény, hogy a kérdéses ér vízmű­nek tekintetik-e vagy nem. Curia 1890. aug. 13. 6619. az. a. Gr. IV. 216. Gl. VI. 271. A feletti határozathozatal, hogy al­peres a város utczáján folyó köz­használatú patakra vonatkozóan a viz feldugásától és czéljainak felhasználásától eltiltassék, nem a polgári bíróság, hanem a közigaz­gatási hatóság hatáskörébe tarto­zik. 0. 1890. máius 28. 1338. sz. a. Gr. IV. 217. Amidőn a viznek kieresztése körüli gondatlan eljárás által okozott kárról s annak megtérítése iránti kötelezettségről van szó és vala­mely vizrendőri intézkedés szük­sége többé fenn nem forog, a kár­térítési követelés feletti Ítélkezés pedig a birói hatáskör keretébe tartozik, a birói illetőség meg­állapítandó. 0. 1890. nov. 28. 4890. sz. a. Gr. IV. 218. Gl. VI. 273. Mindaddig, mig az illetékes közigaz­gatási hatóság nem határozott ab­ban a kérdésben, hogv a hajóma­lom bekötésével okoztatott-e jog­sérelem, az ebből eredő kár meg­térítése iránt támasztott követelés a bíróság által el nem bírálható. 0. 1903. jun. 5. 6756. sz. Gr. IV. 219. Gl. VI. 274. Ha valaki a szomszéd telken levő folyadéklevezető csatorna ellen nem puszián közegészségi szem­pontból emel kifogást és kívánja annak kiépítését, hanem azért is, mert a csatorna ezen állapota a házban levő lakást és pinczét hasz­navehetetlenné teszi: akkor a ke­reset polgári peruton a bíróság előtt megindítható még az eset­ben is, ha a közigazgatási ható­ság közegészségügyi tekintetben már határozott. 0. 1893. július 25. 7659. sz. a. Gr. IV. 220. Gl. VI. 284. A közigazgatási hatóság van hivatva határozni a felett, hogy valamely viz használata kiket minő terjede­lemben illet meg és hogy a part helyreállításának költsége kit ter­hel. Ily határozatnak kieszközlése nélkül az abból származtatott kár­térítési igény, hogy valaki ebbeli jogaival visszaélt, vagy hogy a part fentartása iránti kötelezett­ségét megszegte, polgári peruton nem érvényesíthető. C. 1897. szept. 29. 217. sz. a. Gr. IV. 221. A viznek alperes beltelkéről felperes beltelkére átfolyásának meggátlá­sára irányuló kereset a polgári bíróság előtt nem érvényesíthető. 0." 2732/95. sz. a. Gr. IV. 222. A felepereseknek arra alapított kár­térítési kereseti igényük, hogy a malmaiknak üzemben tartásához szükségeltető vízmennyiség az al­peres jogellenes cselekménye kö­vetkeztében lett az ő használatuk elől elvonva, csakis annak előzetes eldöntése után, hogy a kérdésben levő viz használata a. peres feleket minő terjedelemben illeti meg, hogy kit terhel a part helyreállí­tásának kötelezettsége? levén meg­bírálható, ezekben a kérdésekben pedig a közigazgatási hatóság lé­vén hivatva határozni, a rendes birói illetőség ellen felhozott per­gátló kifogásnak a felülvizsgálati eljárásban is hely adandó. 0. 1897. szept. 29. I. G. 217. F. III., 55. 1. Gr. IV. 223. Gl. VI. 272. A perbeli felek között a vita tárgyát az képezvén, hogy a haszonbérbe­adó alperest terheli-e a bérlő ál­tal a haszonbérlet tárgyául meg­jelölt hidban erőhatalom által elő­idézett rongálásnak a helyrepót­lása, ennek eldöntése, még ha a hídnak létesítéséhez hatósági en­gedély szükséges is, nem feltéte­lezi a közigazgatási hatósági el­járás megelőzését, hanem a bíró­ság hatáskörébe tartozik. C. 1899. márcz. 27. I. G. 103. sz. a., F. IV. k., 406. 1. Gr. IV. 224.

Next

/
Oldalképek
Tartalom