Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 237—238. §§. 181 tott tárgyak (pl. zsákok) értéke más utón meg nem állapitható: felperesnek azok értékére nézve becslőeskü ítélendő. Curia 1877. október 10. 728. sz. Gr. IV- 1414. Minthogy felperes a gabonának a kazalokban való állapotát előleges birói szemle utján megállapittatni elmulasztotta és az alperes mulasztása folytán valóban szenvedett kár mennyiségének megállapitbatására a felperes részéről felajánlott fő- és becslőeskü elégséges bizonyitéknak nem találtatott, felperes a gabonában szenvedett kára iránti keresetével elutasittatott. Curia 1882. július 27. 7505. sz. Gr. IV. 1415. Gl. VI. 1058. Becslőeskü nem Ítélhető meg oly tárgy értékének megállapítása végett, melynek minősége szabályszerüleg bizonyítva nincs. C. 1885. május 8. 8570/84. sz. Gr. IV. 1416. Gl. VI. 1056. A biztosító társaságok részéről a kár mikénti megállapítására nézve megszabott feltételeknek nem tulajdonitható az a hatály, hogy azok által a felek a törvé-nyes bizonyítási módok használatától elzáratnak. A becslőeskü megítélésének nem áll útjában ama körülmény, hogy a biztosított kárát előleges birói szemle utján megállapítani elmulasztotta, mert ahhoz joga van ugyan, de kötelezve arra nincs és igy annak elmulasztása miatt a bizonyítás törvényes útjától el nem üthető. C 1888. április 18. 123., 1887. nov. 23. 773. sz. Gr. IV. 1417. Gl. VI. 1057. Becslőesküvel nem a károsodás ténye, hanem az igazolt károsodás összegének mennyisége bizonyítható. Curia 1893. április 12-én. 1151/92. sz. Gr. IV. 1418. Gl. VI. 1059. A megrendelés beigazolása esetében a kiszolgáltatott áruk mennyiségére és értékére felajánlott becslőeskü nem ítélhető meg, ha a kiszolgáltatás ténye nincs bizonyítva. A becslőesküvel a kiszolgáltatás tényét nem lehet bizonyítani. Curia 1894. augusztus 31. 85. sz. Gr. IV. 1419. 238. §. A perrendtartás 238. §-ában meghatározott módon a kiadót az író felfedező esküre kötelezheti az iránt, hogy valamely munkának kiadásaiból egyenként és összesen hány példányt adott el, illetőleg értékesített. C. 1876. febr. 15. 898. sz. Gr. IV. 1420. Közszerzeményi minőségnek és értéknek meghatározása felfedező eskü tárgyát nem képezheti. C. 1878. jul. 2. 5228. sz. Gr. IV. 1421. Gl. VI. 1063. Az esetben, ha az örökhagyó tartozásáért indított perben az örökösök azon ellenvetést tették, hogy örökhagyó után mitsem örököltek, a hitelező jogosítva van, egy ez iránt indítandó alkeresetben követelni, hogy az örökösök örökhagyó hagyatékát felfedezzék s bemondásaik valóságát esküvel megerősítsék, ellenesetben a hagyaték állagára nézve a hitelező által előadottak tekintendők valóknak. Ha a főper folyama alatt alkereset indíttatik, ez a főper kifolyása lévén, az alkereset folytán költség nem ítélendő, mert az a kérdés, hogy általában tartoznak-e alperesnek perköltséget fizetni, a főperben ítélet tárgyát képezi. C. 1880. jan. 13. 11.088/79. sz. Gr. IV. 1422. Gl. VI. 1065. Felfedező eskü iránti alkeresetnek nincs helye, ha oly adatok nem szolgáltatnak, melyek igazolják, hogy a felfedeztetni kért hagyaték mibenlétéről alperesnek tudomással kell birnia. Curia 1883. ánr. 11. 12.644/82. sz. Gr. IV. 1423. Gl. VI. 1068. Az oly kereset, mely szerint felperes annak vitatása mellett, hogy apja után a leltározott készpénz és értéken felül több érték maradt, alperest a felfedező eskü letételére kérte kötelezni, azt azonban, hogy az eskü le nem tétele esetére a nem