Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 188. §. 165 A hivatalvesztés mint mellékbüntetés időtartamának megszűntével az il­lető mint végrendeleti tann érvénye­sen szerepelhet. 0. 1905. I. 24. 464. Gl. XII. 1292. Az ügyvédi dijlevél az azt kiállító fél és a megbízást elvállaló ügyvéd köl­csönös jogviszonyait tanúsítaná, il­letve mindkettőnek érdekében lévén kiállítva, a kiállító fél és az ügyvéd között közös okiratnak tekintendő. Bpesti T. 1906. ápr. 18. 788. sz. Gl. Xni. 960. A nyugta mint nem kölcsönös jogmeg­szüntető nyilatkozatra vonatkozó, nem közös okirat. Bpesti T. 1905. okt. 12. I. G. 220. sz. a. Gl. XIII. 961. A közös okirat előterjesztése iránti al­keresetnek a főügy folyama alatt helye van, az ide vonatkozó alkere­set tehát a végirat beadására kitű­zött határidő első felében is bead­ható. Bpesti T. 1906. ápr. 18. 788. sz. Gl. XIII. 962. Az 1868: LIV. t.-cz. 188. §-ában szabá­lyozott alkereset czélja az okirat kö­zösségének és hollétének a bírói meg­állapítása. Elesik tehát a külön alkereset indítá­sának czélja akkor, ha valamely ok­irat közösségét és az ebből folyó köz­lési kötelességet külön törvény, vagy törvényt pótló rendelet kifejezetten megállapítja és ha ezenfelül az ok­iratnak a közlésre kötelezett ellenfél birtokában léte nem vitás. C. 1907. IX. 27. 1006. Gl. XIV. 506. Alkereset csak addig tárgyalható, mig a perben bizonyítékok felhozhatók, tehát a periratváltás befej eztéig. Debreczeni T. 1906. deczember 11. 4492/906. Gl. XIV. 507. A kereskedő alkalmazottja, aki egy üzletág nyereségében részesedik, nem tekinthető üzlettársnak. Az alkalma­zott és főnök között az utóbbinak könyvei közös okiratot nem képez­nek. Bp. 1907. V. 22. 978. Gl. XIV. 508. Közös okirat előterjesztése iránti al­kereset a végirat benyújtása után figyelembe nem vehető. B. 1904. jan. 20.' 3779/903. Hasonló B. szept. 20. 2549. Gl. XI. 971. Az itélt dolog (Kes judicata). Csak perben eldöntött kérdés itélt dolog. C. 1904. febr. 10. 6818/903. Gl. XI. 972. Az ítélt dologra vonatkozó kifogásnak akkor van helye, ha valamely jog­viszony megállapításának kérdése ugyanazon felek közt azonos jogala­pon és azonos ügylet alapján ismé­telve bocsáttatik bírói döntés alá. B. 1904. okt, 20. II. G. 104. Gl. XI. 973. A közigazgatási hatóság által saját kö­zegei ellen szabályszerű eljárás ut­ján kimondott vagyoni felelősség a bíróságra nézve nem kötelező. C. 1903. I. G. 419. Gl. XL 974. Az ítélet indokaiban kifejezetten jogi döntés az itélt dolog fogalma alá esik. Ma. 1904. márcz. 28. G. 1. Gl. XI. 975. Elutasittatott alperes alkeresete, mert az annak tárgyát képező okiratokra alperes viszonválaszban hivatkozott és felhívta felperest azok becsatolá­sára. Alperesnek tehát már ezen periratánál kellett volna ezen közös okiratok előterjesztését alkeresettel kérni. Budapesti kir. tábla 1904. szeptember 20. 2549/904. sz. Gr. X. 786. Felperes közegei által alperes részére kiállított és alperes által felperes­nek visszaadott munkásigazolvá­nyok közös okiratoknak tekinten­dők, mert a felek kölcsönös jogvi­szonyainak tanúsítására hivatvák; az azok felmutatására irányuló al­keresetnek tehát helye van. Buda­pesti tábla 1904. szeptember 20. 2549. Gr. X. 787. A könyvkivonatok, a kereseti kimuta­tások, számlák alperes egyoldalúan kiállított okiratai, a melyek az al­peres által felszámított követelést tartalmazzák és mint ilyenek nin­csenek mindkét fél érdekében ki­állítva, sem pedig nem alkalmasak a felek kölcsönös jogviszonyainak tanúsítására. Budapesti tábla 1904. szept. 20. 2549. Gr. X. 788. 194. §. Ha a fél valamely lényeges körülmény beigazolására magánbizonyitványt

Next

/
Oldalképek
Tartalom