Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

156 Polgári perrendtartás 167—168. §§. tanuk vallomása alapján, hogy annak tartalma az ö aláírásuk alkalmával nem volt teljesen kitöltve és azt a kiállító nem előttük irta alá. Ez a bizonyítási szabály kötelező. C. 1896. decz. 17. I. G. 314. sz. Gr IV. 1194. A törvény kellékeinek megfelelően kiállított, valódinak elismert kötelezvény, amennyiben nincs bebizonyítva, hogy azt az adós tartalmának kitöltése nélkül irta alá, abbeli tartalmára nézve, hogy annak megfelelően az azt kiállító adós hitelezőjéül az ilyenül megjelölt felperest elismerte, teljes bizonyítékul szolgál. C. 1897. máius 6. I. G. 78., F. II. 358. 1.; Gr. IV. 1195. I hitelezőnek birtokában levő, valódiságára nézve kétségbe nem vont adóslevél, az abban elvállalt kötelezettség fennállására nézve, nemcsak vélelmet szolgáltat, hanem bizonyítékot is képez, de ez nem zárja ki a kötelezettség megszűntének bebizonyítását, s a kötelezettség megszűntét eredményező ténykörülményeknek bebizonyítása az adóst terheli. C. 1897. márcz. 26. I. G. 44. sz. a. Gr. IV. 1196. A törvényes kellékekkel biró magánokiratokra nézve kötelező bizonyítási szabály tartalmuk valódiságára nézve, a bizonyítási teher szempontjából van felállítva olyan irányban, hogy a tartalom, az ellenkezőnek bebizonyításáig, a kiállító ellenében teljes bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy az abban foglalt nyilatkozatot tette s az ellenkező bizonyításának kötelezettsége a kiállítót terheli. Ugyanez a szabály áll az adóslevelekre is, s ezek tekintetében az egyéb magánokiratokkal szemben csak annyiban van kivétel felállítva, hogy amíg a más alakban kiállított magánokiratnak bizonyító erejét a bíróság szabadon mérlegeli, s igy azoknak, a per összes anyagának méltatása mellett, esetleg szintén teljes bizonyító erőt tulajdonithat a bennök foglalt nyilatkozat valóságára nézve, addig a törvényes kellékekkel^ nem biró adóslevél, tagadás esetén, a kölcsön leolvasásának és a kötelezettség elvállalásának kizárólagos bizonyítékát nem képezheti. Ez a kivételes bizonyítási szabály azonban nem zárja ki azt, hogy a törvényes kellékeknek meg nem felelően kiállított adóslevél tartalmának valósága, még más bizonyítási adat fennforgása esetében, megállapittassék. A kiállító kézjegyével ellátott adóslevél bizonyító erejét nem befolyásolhatja az, hogy a kiállító annak ellenére, hogy írni tud, nem irta alá nevet sajátkezüleg, hanem kézjegyet tett a más által irt névaláírása mellé. Ha a kiállító az okirat nyelvét nem érti, az okirat teljes bizonyitóerejüségének feltétele az, hogy a tartalomnak anyanyelvén történt megmagyarázása az okiratnak tartalma által legyen tanúsítva. C. 1897. okt. 8. I. G. 232. sz. Gr. IV. 1197. Az olyan okirat, amelyben az azt aláíró fél elismeri, hogy már kapott kölcsönökről és a közös sertéshizlalási üzletről összeszámolván, ennek eredményeként a másik félnek meghatározott összeggel adósa maradt, habár az adóslevélnek van is czimezve, üvádM^nképpen nem közönséges adósig az ilyen okirat tehát, ha^n aláírás valódisága be van isgHrve yagy be van bizonyítva, teljes*bizonyitékul már akkor is elfogadható, ha az aláírás vagy ennek elismerése nem két tanú előtt történt s az azt aláiró fél tartozik bizonyítani, hogy az okirat tartalma nem való. Curia 1898. február 22. 1897. I. G. 466. sz. Gr. IV. 1198. A törvényes kellékeknek megfelelően kiállított adóslevéllel szemben is joga van az azt kiállító félnek a kölcsön le nem számolását bizonyítani. Curia 1898. május 5. I. G. 73. sz. Gr. IV. 1199. Az alakilag a törvény kellékeinek megfelelően kiállított okirat alapján kezesként perbe vont alperes a kezesi kötelezettség elvállalását tagadván, ez irányban a bizonyítás kötelezettségének terhe a fel-